Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
91 Gervilleia modiolaeformis GIEB * Solenomya abbreviata FRECH * Daonella Sturi MOJS. var. Ptychites ßexuosus MOJS. » cf. ßexuosus MOJS. fiatal példányok. * Enteropleura Gümbeli MOJS. * Ceratites aviticus MOJS. gibbus BEN. acutus MOJS. » cf. binodosus HAUER * Balatonites balatonicus MOJS. » subnodosus MOJS. * Norites gondola MOJS. Atractites crassirostris HAUER Orthoceras sp. BÖCKH JÁNOS régi gyűjtése a megyehegyi-dolomitból és a brachiopodásmészkő feletti tarka-sárga tömött mészkőből is szolgáltatta a Balatonites balatonicus MOJS. egy-egy példányát. Köveskállán a Balatonhenye felől lejövő patak negyedik malma megett a jobb oldali lankásról a következő maradványok származnak: * Discina discoidea SCHLOTH. * Rhynchonclla semipleeta BITT. * Daonella Sturi MOP. * Posidonia wengensis WISSM. mut. altior FRECH * Dinarites cuccensis MOJS. * Árpadites sp. ( = Ceratites Liepoldti MOJS.) * Ptychytes gibbus BEN. Szentbékáilátói nyugatra, az István -majortól északra eső s z ől ő k b e n, valamint a bazaltból álló Mátéhegy délnyugati tövében a drapszínű márgás mészkő ismét kibukkan. A szőlőkből kihányt kőhalmazokon gyakoriak itt a: G y u lak eszi n, a Csobánczhegy tövében is megtaláltam a drapszínű márgás mészkő darabjait, de felismerhető kövületek nélkül; gyűjtésre azonban ajánlatos ez a hely is. A litéri törésvonaltól északnyugatra, a veszprémi fensíkon levő lelőhelyek. A Veszprém—Nagyvázsony között elterülő fensíkon, ahol a normális kagylósmész a dolomittól egész a buchensteini-rétegekig nagyon redukálva lép föl, északkeletről délnyugat felé a következő helyek szolgáltattak kövületeket. Ezeket a termőhelyeket kevés kivétellel LACZKÓ DEZSŐ fedezte fei és tüzetesen leírta a körülményeiket «Veszprém városának és környékének geologiai leírásában». 1 Ebben a derék munkában a kagylós-mész kövületlelőhelyek ekként vannak csoportosítva : A solyi haránttöréstől keletre: Jáksoma, Tóhegy 45—47. és 49. old. A soly—szentkirályszabadjai övben: Magyarmalom, Berekalja 54—56. old. Ptychites cf. ßexuosus MOJS. » cf. acutus MOJS. maradványok. » 1 Geologiai függelék.
