Szemán Attila: Bányászattörténeti tanulmányok (Rudabánya, 2009)

Szomolnoki bányapénzeink

ekkor az egész Szepességben bevezették a Miksa-féle bányarendtartást (Maximilian'sehe Bergwerks-ordnung).

26 A stiláris hasonlóságok megfigyelésével még további darabok sorolhatók Szomolnokhoz. Két ilyen példány is létezik. Göhl ezeket a bizonytalan beosztású bányapénzek között sorolta fel. Előlap: Ritka, nagy és durva pontokból álló szegély. A mezőben egymásra írt IS monogram. Hátlap: Ritka, nagy és durva pontokból álló szegély. A mezőben keresztbetett bányászékből és kalapácsból álló bányászszimbólum. A kalapács feje balra, az ék feje jobbra helyezkedik el. A szerszámnyelek közt lent S betü (Göhl 191. sz. - 20/a, b kép). Réz, átm.: 17-17,5 mm. Előlap: Vonalkörben nagy S betű, két vége szögletesen visszatolt, alsó végénél kis karika, a felsőnél talán kis kereszt. A felső rész két oldalán egy-egy durva pont. Baloldalt vonalkákból kialakított hatágú csillag, az éremkép jobboldala elkent. Hátlap: Vonalkör, a mezőben keresztbetett bányászékből és kalapácsból álló bányászszimbólum. A kalapács feje elkenődött, de a jobb oldalon a bányászék feje látható. A szerszámnyelek közt lent S betü, kétoldalt egy-egy durva pont (Göhl 194. sz, 21/a, b kép). Réz, átm.: 16 mm. Évszám nincs rajtuk, de a hátlap alapján egyértelműen Szomolnokhoz köthetők. Van magyarázat az S betűre, illetve az IS monogramra is. Joanelli főkamaragrófot (1618-1673) ugyanis a rézkereskedelemben fiatalabb rokona is segítette: unokatestvére, Sylvester Joanelli (1631-1685).

27 A főkamaragróf 1663-ban átadta neki rézbányáinak bérletét. így az IS monogramos darabok az ő nevét rejthetik. 26 Mednyánszky Dénes: A telvanai báró Giovanelli család felsömagyarországi ága. = Turul, I. 1883. 3. 145-147. p. 27 Trencan, L. 1979.46. p.