Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

Az üzem élete 1945 után

éves bányászat eredményeként addigra elérte a 27.991,7 fm-t. Ez időben a Jószomszéd-táróban további 781,9 fin vágatot vettek számba. Ugyanakkor a Veresvári-, az Orczy-, az Antal-, a Pál- és az Etelka-tárókban a régi és az újabb vágatok hossza elérte a 1343,5 fm hosszúságot. Az 1956-os forradalom helyi eseményei során, október 26-át követően a felgyülemlett népharag a szovjet emlékmű ledöntéséhez vezetett. A tüntető tömeg betörte Szabó István volt termelőszövetkezeti elnök, valamint a volt begyűjtési előadó, Szígyártó István házának ablakait. A forradalom során leváltották a recski malom akkori vezetőjét, Fekete Istvánt, s az addigi tanácselnököt, Rátkai Sándort állásából elmozdították. Zám András községi vb-titkárt a szolgálati lakásából kilakoltatták. Nagypál Benedeket, a moziüzem vezetőjét kitiltották a községből. A Munkástanács tagjai Berta Sándor és Nagy István büntetés-végrehajtási dolgozókat lefegyverezték, egy Németh József nevű honvéd hadnagyot pedig elfogtak s tettlegesen bántalmaztak. 36. kép. A recski ércbánya felülről, előtérben a csillebuktatóval, 1954. (DIV LUKFTD 81. 877. 1.) A Munkástanács határozatára a volt MDP-irodát elvették, a községi tanácsot más épületbe költöztették. Az egyik községi szolgálati lakást iskolai tanteremmé alakították át. A Munkástanács a Kékesi Gyopár Termelőszövetkezet földjeit a korábbi tulajdonosaiknak visszaadta, valamint a szállítással foglalkozó Belsped Vállalatot megszüntette. Recsken az 1950-es években két igen hírhedt, mindenki által gyűlölt AVH kényszermunka-tábort állítottak fel. Ezért a Munkástanács jóváhagyásával a község területén levő ún. alsó- vagy kistábor lebontott épületeinek anyagát a