Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)
Geológiai áttekintés
Az ércesedés 1 szempontjából legfontosabb időszak mintegy 30 millió éve lezárult. A felső-eocén kori vulkanikus tevékenység során a földkéreg mélyében levő magmakamrák kiürültek. A terület beszakadt, lesüllyedt, s az oligocén korban a Darnó-övezet ENy-i előterét újból tenger öntötte el. A korszak végére kialakult az a domborzat, amelyet most is láthatunk, ha a Mátra hegység gerincéről északra, Recsk felé letekintünk. A Darnó-vonal mellett tovább mozgott a földkéreg, és a recski terület megszilárdult tömege körül kb. 15-20 millió évvel ezelőtt újabb erős vulkáni tevékenység zajlott le. Ezen időszaknak köszönhető a Mátra-hegység létrejötte. Az erős vulkáni tevékenység Gyöngyösorosziban és a Középső-Mátrában színesfémek felhalmozódását eredményezte hasadékkitöltések (telérek) formájában. 2 A Mátra-hegység vulkáni (eruptív) takarójában eddig három ércesedett területet ismerünk: a Nyugati-Mátrában Gyöngyösoroszi mellett, a Középső-Mátrában Galyatető szomszédságában, és az Északkeleti-Mátrában Recsk környékén. Az utóbbi érces hegycsoport Parádíurdő, Recsk és Mátraderecske községek között található. Az ércesedés központja a Recsk északnyugati határában húzódó Lahóca hegy. Ennek a kb. 1 km hosszú hegygerincnek a középső részében folytak a recski ércbányászat műveletei. A Lahóca közelében fekvő parádfurdői hegykúpok, a Fehérkő, a Hegyes-hegy, a Vörösvár és a Veresagyagbérc tartalmaznak még elszórtan ércet, de jóval kisebb mennyiségben. A Lahóca-hegy és a környező hegykúpok vulkáni eredetű kőzetanyaga (biotitos amfibolandezitje) csaknem teljes tömegében egészen átalakult. Egymással váltakozóan keveredő agyagásványos lebontás: kaolinosodás, kovásodás és piritesedés jellemzi ezeket a kőzeteket. A különösen erős kovásodás kvarcosodásba is átcsap, és ezzel együtt különböző sűrűségű ércszemcsés hintés is megjelenik. A bányászat szóhasználata tömzskőzetnok vagy tömzsnek nevezi a lahócai bánya erősen kovásodott-kvarcosodott anyagát. 3 A főként rézszulfídokból - enargitból, luzonitból, kalkopiritből vagy rézkovandból (CuFeS 2 ) - és vasszulfidokból (piritbői, FeS 2 ) álló érc ugyanis a kőzeteket áthálózó, szeszélyes lefutású erekben és ezek felszaporodásával tömzsökben található. Az ércesedés a geológiában a mellékkőzetek kitöltődése fémtartalmú ásványokkal, ércekkel. Ha a fémtartalmú ásványok egyenletesen elosztva, kis szemcsék formájában vannak a mellék kőzetekben, akkor hintett ércesedésről, ha a kőzet repedéseit töltik ki, akkor érhálózatos ércesedésről van szó, de lehet együttesen is a kettő. 2 ZELENKA Tibor - FÖLDESS Y János - CSILLAG János 1976. 2124-2128. 3 A tömzs főnév jelentése kőzettömb, s bányászati műszóként a nyelvújítás korában keletkezett. - BENKŐ Loránd 1976. III. 966.
