Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

Az üzem élete 1945 után

lítókasok, vitlák stb.) Recskre szállították, még az őrséget is megszüntették. A lahócai üzem 1949. január 1-től az újonnan szervezett Ércbányászati Nemzeti Vállalathoz tartozott

185 1950. október l-ig. Ettől kezdve önállóan tevékenykedett, a könyvelést és minden adminisztratív teendőt is helyben láttak el. Az ennél korábbi gazdasági iratok a felsorolt felettes hatóságok iratanyagában őrződtek meg, csupán a pénztárnaplók és a bérjegyzékek maradtak Recsken. A bányaiparon belül az érc- és ásványbányászatban 1949-ben kezdődtek meg az első lépések egy átfogó iparági szervezet kialakítására, majd a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Ércbányászati és Ásványbányászati Főosztályának létrejöttével 1951-ben megteremtődött az iparággá szerveződés alapfeltétele. A két főosztály 1957. évi összevonását 1964-ben az Érc- és Ásványbányászati Országos Vállalat megalakulása követte.

186 Az ágazati felsőszintű központosítások után a Gazdasági Bizottság 1962. október 26-án hozott határozatával a Mátrai Ásványbánya Vállalat (Gyöngyös) és a Recski Ércbánya Vállalat (Recsk) önállóságát 1962. december 31-i határidővel megszüntette, és mérlegbeolvasztás útján a Gyöngyösoroszi Ércbányába olvasztotta. 1963. január 1-től a vállalat új elnevezése Mátrai Érc- és Ásványbánya Vállalat lett, Gyöngyösoroszi központtal.

187 1964-ben megalakult az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat (később Országos Érc- és Ásványbányák), s ettől kezdve ennek a kötelékébe tartozott az urán- és bauxitbányák kivételével valamennyi hazai ércbánya, közöttük Recsk is (1970. január 1-től Recski Rézércmű néven). 1946-1947-re a bánya feltárt ércvagyona kimerült, már nem rendelkeztek jelentős kitermelhető készlettel. Az ércesedés nagyobb kiterjedésű feltárása elsősorban gazdasági okok miatt szünetelt, ezért a Gazdasági Főtanács a termelést 1948. április 20-án megszüntette. így 1948. május 1től 1950 őszéig a vállalat 50%-os alkalmazotti létszámmal (120 fő) mint kutatóüzem létezett. 1945 őszétől előbb Bánky Kálmán, majd ismét Pollner Jenő bányamérnök látta el a vezetői feladatokat 1948. június l-ig.

188 Ettől kezdve Gagyi Pálffy András

189 bányamérnök irányította az üzemet. A három évig KUN Béla 1966. 61. FÜLÖP József 1984. 106. Nehézipari Minisztérium, Czottner Sándor miniszter 1962. november 19-én kelt 922/1962/1-II. számú határozata. SZIGETI Károly 1978. 22. Gagyi Pálffy András Godinesden (Hunyad vármegye) született 1918. szeptember 16-án. Erdélyi bányászcsaládból származott. A temesvári műegyetemen bánya- és kohómérnöki oklevelet szerzett. A Brádi Központi Ércelőkészítő-műnél 1940-42 között beosztott mérnök, a Nagybányai Állami Ércbá-