Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

Az üzem élete 1945 után

A háborús események miatt a bányát elhagyták az üzemet irányító mérnökök. Egyedül Czoczek Imre maradt a helyén a műszaki vezetők közül. 1945 elején dr. Osváth Béla bányahatósági tanácsosnál járt személyesen, s beszámolt az ércbánya állapotáról. A nem veszélytelen úton, a még háborús országban elkísérte őt Szabó Kontris Lajos (1900 - 1949) fúró- és lőmester.

1 Ennek hatására 1945. január 29-én a Debrecenben székelő Ideiglenes Nemzeti Kormány minisztere nevében dr. Osváth Béla levélben rendelte el a rendes termelőmunka megkezdését a bányában és az ércmüben. ígéretet tett arra, hogy addig is, amíg a munkások béréről a bérmegállapító bizottságok dönteni fognak, intézkedik az előlegek kifizetéséről, s amint a vasúti szállítások engedik, gondoskodni fog a munkások és a tisztviselők élelmiszerrel való ellátásáról. Egyben utasította Czoczek Imrét, járjon el a szovjet katonai hatóságoknál, hogy a bányánál foglalkoztatottak mentesüljenek a közmunkák alól.

176 A bánya újraindításához szükséges munkabérekről a megyei alispán átiratára az Egri Pénzügyigazgatóság gondoskodott. 1945. február 4-én, vasárnap a bányaüzem vezetősége az összes alkalmazottat gyűlésre hívta a Bányászotthonba a munka felvétele miatt.

177 Ilyen előzmények után a recski bányaüzem Heves megyében az elsők között kezdte meg a helyreállító munkát Czoczek Imre műszaki tiszt vezetése alatt, 70-fővel.

178 Súlyos károkat szenvedett a bánya, miután gépei, felszerelései részben elszállításra kerültek, részben pedig megrongálódtak. 1945 február-május hónapok során folyamatosan bővült a vállalat dolgozóinak a létszáma: 124, 135, 147, 149 főt foglalkoztattak az említett hónapokban.

179 Egy 1945. június 8-án készült jelentés szerint az ércelőkészítő-mű áramhiány miatt még nem üzemelt, s egyéb problémák miatt is csak fenntartási munkákat végeztek. A bánya Kazincbarcikáról és Salgótarjánból kapott ugyan 450 kW/óra villamos áramot, de ez nem volt elegendő az ércműnek, amely csak a Hatvan - Gyöngyös és a Gyöngyös - Mátraháza közötti távvezeték helyreállítása után kezdhette meg üzemét. Emiatt a rendelkezésre álló 300 munkásából és 11 műszaki tisztviselőből csak 159, illetve 11 fő dolgozott.

180 A háború befejeződése után, ahogy kezdtek visszatérni a munkások, úgy hozták rendbe a bányát és az ércelőkészítő-üzemet. Közben 1945 Cs. Schwalm Edit gyűjtése, 1979. augusztus 7. Adatközlő: Szabó Erzsébet, a Háziipari Szövetkezet vezetője (Recsk). KARSAI Elek - SOMLYAI Magda 1970.1. 89-90. HML V-271/9. Recsk község dobolási könyve. 1944.1.1.- 1946. XI. 24. SZIGETI Károly 1978.21. S. gy. 1979. augusztus 7. Recsk Vállalati Irattár. 1945. február-májusi bérjegyzék. M. Kir. Állami Ércbányászat Recski Üzem. HML XI-2/21. A Recski Ércbánya iratai. Kérdőív 1945. június 8.