Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A vállalat irányítása

vábbi pótlására 1944 tavaszán egy munkaszolgálatos századot vezényeltek Recskre, melynek tagja volt Zelk Zoltán (1906 - 1981) költő is. A mátraderecskei Bell Miklós-féle téglagyárból vezényelték át 10 társával a recski ércbányához.

167 A Recsken dolgozó zsidó deportáltakat is a derecskéi téglagyárban szállásolták el.

168 1944 közepétől a termelést az akadozó üzemanyag-ellátás és az anyaghiány, valamint a katonai behívások miatti létszámcsökkenés akadályozta. 1944. szeptember 1-től már csak kollektív flotálást folytattak. 30-31. kép. Szilas Gyula bányamérnök (balra) és Pakusza András művezető arcképe 1931-ből. (BÉKÁSSY Jenő 1931. 297.) 1944. október 24-én az M. Kir. Állami Ércbánya és Kohóművek Igazgatósága Szilas Gyula műszaki főtanácsost felmentette üzemvezetői tisztéből, s a helyére Georgiejf Dosejf Troyan m. kir. állami ércbányászati műszaki tanácsost nevezte ki. 1944. november 17-én reggel 9 órakor Csaba Károly főmérnök, üzemvezető-helyettes a villamosenergia-ellátás megszűnte, valamint a közelben folyó harcok miatt a termelést leállította.

169 1944. november 20-án a bánya vezető mérnökei, több segédtiszt és művezető családtagjaikkal együtt a bánya sporttelepének a teherautóján, továbbá négy lovaskocsin elhagyták az üzemet. Csaba Károly a további vezetést Czoczek Imre üzemi tisztre bízta. A központi igazgatóság utasítására felpakolták az összes bányaműszert, valamint sok, nehezen pótolS. gy. Zelk Zoltán visszaemlékezése. 1982. január 2. Magyar Televízió l-es csatorna. 21.50-től. S. gy. Hanich János (Recsk) bányaüzem-vezető szíves közlése, 1979. május 7. HML XI-2/27. b. Bányatárspénztári iratok. - Más vélemény szerint az üzem 1944. november 17-én állt le. - SZIGETI Károly 1978. 20.