Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A Recski Magyar Királyi Ércbánya (1926-1944)

előkészítő viszont 13.999 t ércet dolgozott fel. Az előállított 1463 t rézszínporban 32,2 kg értékesíthető színarany, 123,8 kg színezüst és 115,2 t színréz volt. A vállalat első négy termelő évét azon állandó törekvés jellemezte, hogy a dúsítóműben a lehető legnagyobb fémkihozatalt a lehető legkisebb mennyiségű színporban érje el. Ezt célozta a számtalan nagyüzemi őrlési és flotálási (főként piritnyomási) kísérlet, és az ércmű gépi berendezéseinek fokozatos bővülése is, amely a feldolgozó-képességet napi 13 vagonra növelte.

138 Termelési eredmények Temelési év Nyersérc term, t Feldog. ércmenny, tonna Rézszínpor tonna Színréz tonna Színarany kg Színezüst kg 1931 3307 13999 1463 115,2 32,2 123,8 1932 31937 31937 3050 253 76,3 302,2 1937 70000 415,7 174 1965 1938 69000 69000 8701 327,6 168,3 1448

139 Közben a vállalatnál kísérleteztek a szelektív flotálás és a kétféle színpor előállításának módozataival. Ez azt jelentette, hogy a nyersércből 5 súlyszázaléknyi mennyiségben ún. réz-színport és 10 súlyszázaléknyi ún. pirit-színport kaptak. A pirit-színporból a kohó különleges eljárással először ként, a réz-színporból pedig kénsavat állít elő. A visszamaradó pörkök kohósításával nyerték a fémeket.

140 A szelektív flotációs kísérleteket Magdeburgban, Nagybányán és Recsken már 1934 tavaszán megkezdték, majd ezek alapján a szelektív flotálást 1934 júniusától be is vezették. Előbb szakaszosan, később egy új Fazék-típusú 18+(4+3) cellás turbopneumatikus úsztatócsoport beállítása után, 1934 szeptemberétől folyamatosan így dolgoztak 1935. augusztus végéig. Az üzem gazdaságosságának további hatékonysága érdekében a dúsítóművet 1935 őszétől 1936 őszéig a Ganz céggel együttműködve napi 20 vagon, azaz 200 tonna feldolgozó-kapacitásúra bővítették. E bővítés megtörténtéig - főleg az 1934-től folyó kutató- és feltárómunka során - a bányában jelentős vágathálózatot építettek ki. Ennek főbb eredményei: a IV. aranyos-pirites tömzs, a VII. pirites és a IX-es rezes tömzs, az V. tömzs alatti ezüstös-fakóérce s fészkek - ezek egyikében mutatkozott a nevezetes recski kőolaj-előfordulás. E kutatások a bánya SZIGETI Károly 1978. 15-16. Ebben az évben a bánya 2442 tonna, kohóadalékként használt nyers kvarcitot és 11.000 tonnányi ként is előállított. TELEGDI Roth Károly 1940. 6-7.