Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A Recski Magyar Királyi Ércbánya (1926-1944)

A technológia a következő volt: a régi pofástörőn előaprított érc a Krupp-féle hengerpárral 15 milliméter alá aprítva, szárazon került a szintén Krupp gyártmányú, 1800 milliméter átmérőjű golyósmalomba, s ez már nedvesen - a vele összekapcsolt kettős Dorr osztályozóval 0,25 mm alá őrölte. 24. kép. A recski ércművek látképe 1931-ben. Az 500 gramm/liter sűrűségű zagyot kálium-amyl-xantát, kámforolaj, mész és vízüveg hozzáadásával 16 cellás, MS-rendszerű, alsólevegős mechanikus úsztatókészülékben flotálták. A kollektív koncentrátumot Dorr-féle besűrítőben elősűrítve dobos vákuumszárítón szikkasztották szállítható állapotú rezes-pirites színporrá. A recski flotálómű aranytartalmú enargitos-pirites kvarcos-kaolinos andezit dúsítására létesült, napi 100 tonna teljesítménnyel. A kollektív flotálás a kb. 4 g/t Au-, 25 g/t Ag-, 1 % Cu-tartalmú nyersércből kb. 10 súlyszázaléknyi 24 g/t Au-, 175 g/t Ag-, 8 % Cu-tartalmú koncentrátumot adott. Néhány év múlva szelektív flotálásra tértek át, melynek végén kétféle terméket kaptak. Először is 4 súlyszázaléknyi Cu-koncentrátumot nyertek, amely 27 g/t Au-t, 160 g/t Ag-t, 12 %-nyi Cu-t és 40 % S-t tartalmazott. Emellett kiválasztották a 7 súlyszázaléknyi piritkoncentrátumot, amely további 18 g/t Au-t, 55 g/t Ag-t, 2 % Cu-t tartalmazott.

137 Az üzem életét nehezítette a világgazdasági válság miatt 1931-ben bekövetkezett rendkívüli rézáresés, a porkohósítás magas költsége és a vártnál gyengébb minőségű ércfeladás. A kincstári időszak első termelő éve csonka év volt, 1931-ben 3307 t nyersércet termelt a bánya, az érc137 SZIGETI Károly 1978. 15-16.; BOLDIZSÁR Tibor 1959. 1232.