Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)
A Schmidt testvérek vállalata (1922-1926)
A Schmidt testvérek a kedvező szakértői vélemények alapján végül elhatározták a bánya megvételét az opcióban kikötött vételárért. Viszont a tulajdonos, özv. Weisz Lajosné a korona romlása miatt nem volt hajlandó annyiért eladni a vállalatot. Ezért az opció lejárta előtt, 1922. augusztus végén a Schmidt testvérek pert indítottak, hogy a bányát maguknak biztosítsák. Bírói letétbe helyeztek 6,1 millió koronát, amit Schmidt Sándor részint a testvéreitől, részben rövid lejáratú kölcsönre magas kamat mellett vett fel. Közben a pereskedés alatt a Schmidt fivérek folytatták az Istenáldástáró újranyitását. A per elhúzódása miatt a vevők 1923 áprilisában a letétbe helyezett vételáron felül még további 2,5 millió koronát ígértek rá az egyezségre. Végül is az ügyvédek 1923. június 20-án megkötötték az adásvételi szerződést. A bánya vételára 10 millió 50 ezer koronát tett ki. Ebből közvetlenül a bánya megvásárlására 6,1 millió, az ügyvédi költségekre 1 millió, Weiszné leányának, Holchuter Emőné sz. Weisz Lujzának 2,7 millió, Heves vármegyének jelzálogra 150.000, a letétbe helyezett pénzek felvételére 50.000, s Blauer ügyvédnek a szerződés készítésére 50.000 koronát fizettek ki. A felsorolt tételek nem tartalmazták a közjegyzői költségeket és dr. Varga Imre ügyvédi honoráriumát, aki a Schmidt Schmidt Lajos 1878. július 13-án született Felsőbányán. Középiskoláit Nagybányán, Máramarosszigeten és Selmecbányán végezte. 1896-ben beiratkozott a Selmecbányái főiskolára, 1900-ig a bányamérnöki és a fémkohászati szakot végezte el, 1901-ben bányamérnöki oklevelet szerzett. 1901-1902-ben önkéntes katonai szolgálatot teljesített. 1902-től Rézbányán vállalt állami szolgálatot, még az évben a Salgó áthívta az inászói Ferenc-aknához. 1912-től 1920ig a Petrozsényi Állami Szénbányák vezetője. 1920-ban Magyarországra települt, s a kincstártól nyugdíjba vonult. 1920-22-ben somoskőújfalui szénbánya üzemvezetője, majd 1922-25 között Pécsett volt szintén üzemvezető. 192526-ban a recski ércbánya igazgatója lett. Hosszú élete során utolsó munkahelye a Dorogi Szénbányák volt 1952-55 közt, ahol a tröszt műszaki ellenőreként tevékenykedett. 1963. november 4-én hunyt el. - SZVIRCSEK Ferenc 2000. 675. Schmidt Sándor 1882. március 12-én született Felsőbányán. A selmeci főiskolát 1900-1904 között végezte el. 1904-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szolgálatába lépett. Először a Zsil-völgyében, majd 1905-től Dorogon az Esztergom-Szászvári Kőszénbányánál dolgozott. 191 l-ig az Auguszta akna üzemvezetője, 1911-től igazgató. 1934-ben a bányamérnökök közül először szerzett műszaki doktori címet. Az iszaptömedékeléses bányászat hazai meghonosítója, az első magyarországi vágathaj tó-gép megalkotója. 1939-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezérigazgatója lett. 1944-től dr. Chorin Ferenc helyett az elnöki munkakört is ellátta. 1953-ban letartóztatták, és a börtönben halt meg 1953. július 12-én. - SZVIRCSEK Ferenc 2000. 675-676. Bányarészvény-Jegy, Budapest, 1915. július 19. (A szerző tulajdonában.)
