Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)
A Mátrabányai Közbirtokosság (1910-től Parádi Bányatársulat) üzeme (1883-1916)
Váradi Stoll Károly részt vett a Mátrai Bányatársulat felszámolásában, és mivel a Hungarian Copper Limited angol cégnek is ő volt a szakértője, meg tudta alapítani a Mátrai Közbirtokosságot A vállalat élén Varga József továbbra is megmaradt igazgatónak, s Váradi Stoll pedig mint központi irányító szerepelt. Utóbbi azért tehetett szert ilyen komoly befolyásra a cég működésében és tulajdonlásában, mert ebben az időben országgyűlési képviselő is volt. Ma úgy mondanánk, hogy képviselőként számottevő kapcsolati tőkével rendelkezett. Halála (1887) után családja is megőrizte a bányára gyakorolt befolyását, miután a fia, Stoll Jenő vette át vállalati érdekeltségeit. 80 A Mátrabányai Közbirtokosság több mint 20 éves időszakáról alig maradtak fenn dokumentumok. A művek irányításában a közbirtokosság, mint irányító szerv egyre ritkábban és kevesebb erővel szerepel, az öt birtokostárs közötti versengés és viszály, az öregedő Stoll Károlyt is visszaés háttérbe szorította. Erről írta dr. Schleicher Aladár: „ ...e viszálykodás nem egyszer bányahatósági közbelépést igényelt. A múló évek során az alapító tulajdonostársak nagyobb része egymás után meghalt, vagy elköltözött hazájából. A növekvő számú utódoknak a bányamű már csak az a bizonyos »fejos tehén«, amelynél az a legfontosabb, hogy minél kevesebbet kelljen áldozni rá." Ezt a budapesti M. Kir. Bányakapitányságon bejegyzett céget, vagyis a Mátrai Közbirtokosságot 1890-től a hivatalos vállalati címtárakban, bányakalauzokban Jármay Gusztáv és Társai budapesti lakosok tulajdonában lévő vállalkozásként jegyezték. Fővárosi irodája a VJH. kerületi Rákóczi tér 2. sz. alatt volt bejegyeztetve. 81 1883 után a recski ércbánya és ércfeldolgozó két évtizeden keresztül folyamatosan termelt. A kibányászott ércet a helyszínen 3 részre osztották: 1. a dúsércet (8 %-on felüli réztartalommal) a középtermékből nyerték, 2. középérc, ez további dúsítást igényelt, s 3. a meddő, ezt tömedéknek használták. A kitermelt kőzetek érctartalma változó volt, vagyis 1 m 3 fejtmény 1,710 %-os ércet adott, ami átlag 6-7 kg rezet jelentett mázsánként. A középércct szemcsenagyság szerint rostákon osztályozták, s részint kézi válogatással, részben zöcsköléssel, azaz ülepítéssel töményítették. Az utóbbi két műveletet asszonyok és gyerekek végezték. Az ún. zöcskölés valójában a meddő anyagrészek vízzel történő elkülönítését jelentette. 1899. november 16-ig Stoll Jenőnek is voltak recski érdekeltségei. E napon igazolta, hogy a bányatelkét a hozzá tartozó térképekkel eladta Stem Miksának, és az angol bánya (Hungarian Copper Ltd.) alapító okmányát átadta neki. - S. gy. 2008. november 4. A recski Bányász Művelődési Házban rendezett állandó történeti kiállításon látható az okirat másolata. 81 BÖCK János - GESELL Sándor 1898. 6., 14., 19.
