Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

Geológiai áttekintés

mokkövet észlelt. Ezzel egyidőben tudósított Kitaibel arról is, hogy a kőolaj a természetes vizekben, igaz, csak nyomokban, de a szomszédos Recsk határában is előfordult. A recski Miklós-völgy bitumenjéről 1818ban Beudant francia geológus is megemlékezett. 1859-ben Wachtel Dávid említette a községről, hogy Zagyva János helybeli lakos udvarában van egy kút, ebben a víz savanykás ízű, amelynek felszínén néha kőolaj ül meg. 1868-ban Szabó József geológus már arról tudósított, hogy a recski Lahócán lévő ércbánya kőzeteiben is észlelték az aszfaltot, ahol egyes üregekben félkemény cseppek formájában jelen van a kőolaj. Tudomása volt Recsk határában egy kútról, amelynek vize bitumenes, továbbá arról, hogy egy ugyanilyen forrás tört fel, az ún. Fekete-csevice Recsktől DNyra, Párád határában. A petróleumnyomok alapján 1885-ben a recski Miklós-völgyben mélyített két kutatóaknából összesen 80 liter kőolajat ki is termeltek. A kutatás eredményeiről 1885. április 1-én számolt be Matyasovszky Jakab a Magyarhoni Földtani Társulat ülésén. Miután akkor ipari mértékű termelésre alkalmas kőolajat nem találtak, ezért a további kutatással is felhagytak. Ennek ellenére Recsket feltüntette a magyarországi kőolaj-lelőhelyek között Posewitz Tivadar 1906-ban készült, szénhidrogén-lelőhelyeket ábrázoló térképe. Teljesen nem ment feledésbe a Recsk környéki kőolaj, amire az 1930-as években fordult újból a kutatók figyelme. 1936ban a recski Lahócában az V. számú tömzs művelésekor egy hasadékból hosszú időn át napi 15-25 liter kőolaj szivárgott.

5 Végül is több mint 10 hordó kőolajat termeltek ki innen.

6 Természetesen a bitumen később is előbukkant a térségben a bányászati tevékenység során. Az 1960-as években folytatott érckutatások alkalmával, a parádsasvári altáró 550-es telérében több méteres üregben az ércet bitumenre emlékeztető beszáradt kőolajbevonat borította.

7 1973. február 5-én a recski kutatóaknában fúrás közben gázkifuvás történt a fúrólyukból. Az aknamélyítés során ez volt a szénhidrogén meglétére utaló első gázjelenség.

8 * * * A mátrai ércbányászat múltját kutatva a legkorábbi forrás különös módon nem a terület színesérc-, hanem vasércbányászatáról tudósít. Miután Compolth fia Péter vasbányát talált a földjén (ferri fodyna inventa esse dicitur), III. András magyar király Budán 1296. június 24-e előtt, a 5 CSIFFARY Gergely 2000. 136-137. 6 KUN Béla 1997b. 104. 7 NAGY Géza 1992. 323-324. 8

BÓDI G. Mária 1976.61.