Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)
Balogh Kálmán: Dr. Noszky Jenő emlékezete (1909-1970)
ezüst fokozata: 1969) ellenére is nehezen talál magára. Ebben persze annak is szerepe lehet, hogy 1957-től kezdve jóformán sohasem jutott terepi munkához. Jelentéseinek egyszerű áttekintéséből mindenki megállapíthatja, hogy még 1944 előtt sem foglalkozhatott zavartalanul ezer problémát rejtő fő munkaterületével, a Bakonnyal, 1945 után pedig éppen két ízben szakadt el attól hosszú évekre. Analitikus alkat volt: a nagy kiesések után, Anteus módjára, fokozottan szüksége lett volna a területével való nagy ölelkezésre, régi észleléseinek a belőlük sarjadt új eszmék tükrében való ellenőrzésére. Ahhoz, hogy Noszky Jenő szakmunkásságáról helyes képet alkossunk, nyomtatásban megjelent 36 értekezésének és a Bakony négy lapot kitevő, 25 000-es térképén kívül mintegy félszáz kéziratos dolgozatát is figyelembe kell vennünk. Ez utóbbiak közül még mindig hiányzik az a nagyszámú szakvélemény, amelyet intézeti pályafutása kezdetén a Vízföldtani Osztály beosztottjaként készített. E gazdag örökség legnagyobb része az Eszak-Bakony tektonikájának, jura-kréta rétegsorai részletes taglalásának, liász korú oxidos és karbonátos mangánércei, illetve krétabeli bauxittelepei helyzetének tisztázására irányul, és az ezekre vonatkozó minden további kutatásnak szilárd alapja. Nevéhez fűződik a triász-jura határon tapasztalható üledékátmenet regionális bizonyítása, s a fáciesekben gazdag jura üledékképződés oly végletesen (szárazföldi avagy tenger alatti lepusztulással) értelmezhető üledékhiányainak rögzítése. Megfigyeléseinek helyességét bizonyítja, hogy a bakonyi kréta taglalására irányuló javaslatából a barrémi üledékmegszakadás időtartamát az újravizsgálat csak szűkíteni tudta, ki azonban nem küszöbölhette. Eredménnyel kutatott ezenkívül Nézsa és Jászó környékén, a réz-hegy ségi ásványolaj homok és a vargyasi széntelepek területén, a tokaji és a kőszegi hegyekben is. O készítette a MASZ megbízásából a komlói és az észak-mecseki feketekőszén-terület első 10 000-es földtani térképét, s a villányi bauxitterület zárójelentését. Összefoglalta egy kb. 500 km 2-nyi alföldi terület artézi vizeire vonatkozó ismereteit. A Bakonyt illetően általános összefoglalásokig jutott el, s az Aspidocerasok beható tanulmányozásával megkezdte