Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Előszó (Hála József-Paládi-Kovács Attila)

léssé süllyesztette vissza" a korábbi járási székhely Füleket. Vasúti csomópont szerepe és zománcárugyára folytán fontos települése volt az 1920-1930-as évek Dél-Szlovákiájának. A „Rima" ipari szállításai a két háború között is a Bánréve-Feled-Fülek-Tarján vasúti vonalon történtek. E fejezetben a szenet „megszemélyesíti", aktív szereplővé minősíti. Valójában a bányavidéket az ipari kapi­talizmus „hozta létre", az ipar szükséglete hívta életre. Amint az a fentiekből is kiderül, a szárnyait bontogató tudósje­lölt, ifj. Noszky Jenő jó stílusban megírt és világosan szerkesztett munkája nem egyenletes színvonalú, számos erénye mellett hibái is vannak. Ez utóbbiak ellenére a mű teljes terjedelemben való közlése mellett döntöttünk, mert ez mutatja meg eredeti arányait, s az 1930-as évek egyetemi szakdolgozati követelményeit. A tanul­mány egyéb értékei mellett a salgótarjáni bányák és kolóniák éle­téről, a vidék társadalmáról szóló megfigyelések eredetiségét, a leírás megbízhatóságát és forrásértékét emeljük ki. Az eredeti szakdolgozat egy rajzot (a csapás irányú pásztafejtés sematikus ábrázolása), négy fényképet és két térképet (a Gusztáv­táró és a csókási lejtősakna üzemterve) is tartalmaz. Ezeket gyen­ge minőségük, reprodukálhatatlanságuk miatt nem tudtuk közölni. (Kihagytuk a szövegből a rájuk vonatkozó rövid hivatkozásokat is.) Ezért a kötetet a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban őrzött archív fényképekkel illusztráltuk. Kivételt csak A salgótar­jáni Szent István-kőszénbányák aláírású ábra képez, amelyet elő­ször, Liptay Pál eredetije után a Magyarország és a Nagy Világ (IV. 1868. 39. sz. 467.) közölt. Végül, de nem utolsósorban köszönetet mondunk azoknak (a kolofonban név szerint is felsorolt) támogatóknak, akik ifj. Nosz­ky Jenő fiatalkori művének kiadását lehetővé tették. Reményeink szerint a kötet megjelentetésével, azon túlmenően, hogy egy kivá­ló kutatónak emléket állítunk, a magyar bányászattörténetet és néprajztudományt egyaránt szolgáljuk. HÁLA JÓZSEF PALÁDI-KOVÁCS ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom