Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Salgótarján és környéke települési formái

Salgótarján és környéke települési formái Salgótarján és környékén két típust kell megkülönböztetni a településben, úgymint a régit, amelyet a természeti erők hatása hozott létre és az újat, amelyet a bányászat és az ipartelepek hoztak létre, illetve módosítottak lényegesen. A régi, még az ősi palóc életmódból adódó, az ún. természetes földrajzi tényezők hatása következtében létrejött települési formákat ott talárjuk meg még ma is, kevés változással, ahol, bár a lakosság eljár dolgozni a bányákba, de azért távolabb esve tőlük, legalább az építkezésében, elhelyezkedésében nem befolyásolja a bánya. Ezek tehát csak a külsőbb, távolabbi értelemben vett környéken vannak meg. Ilyen helyeken, ha történik is valamikor új építkezés, az többé-kevésbé szervesen beilleszkedik a régibe. így tehát a távolabbi környéken egyszerű települési formákat találunk, mint például völgyi, út menti, útkeresztezési települést, aszerint, hogy milyen lehetőséget adott a környezet. Vannak azonban speciálisabb települési formák is, mikor a falu rendszerint valami katasztrofális pusztulás után eredeti helyétől távolabb, valamelyik völgy valamilyen jól elrejtett zugában épült fel újra. Ilyenek például Baglyasalja, Vizslás, Pilis, vagy pedig már így települt eredetileg mint délnyugati tót sziget, mint Lucfalva (Lucin), Márkháza (Tótmarokháza). Néhány eredeti települést is találni, igaz, hogy azok többnyire új keletűek, mint a mátrai Huták. Ilyen a szorosabban vett szénvidéken Zagyvaróna, a Medves-platón délnyugati oldalon, ott, ahol a törésvonal mentén források fakadnak. A többnyire kicsiny völgyekben a faluk is kicsinyek, többnyire csak néhány száz lakosúak, vagy legalábbis nagyon kis lélekszámúak voltak eredetileg. Nagyobbak csak a völgytágulatokban, vagy völgykereszteződéseknél, vagy például a szélesebb Ipolyvölgyben keletkezhettek.