Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Néprajzi viszonyok

Ugyanis lassankint a palócság maga is észbe kapott és egyre nagyobb tömegben kereste fel a szaporodó bányákat, s ragadta meg az általuk nyújtott lehetőségeket. Lassankint még az altiszti karban is nagy hódításokat tett. (Nem szólva itt a tiszti, mérnöki karról, mely voltaképpen szükséges magasabb iskolák révén mi­hamar úgyszólván teljesen magyar jellegű lett.) Pedig az altiszti kar eleinte teljesen idegen jellegű volt. De itt is lassankint felve­szik a versenyt a Gonyiak, Somoskőiek, Barták a Jelinekekkel és Hochbergerekkel. Pedig ez nagy szó volt, mert hiszen ezek a már egyszer megszerzett magas pozíciónak a családban való megtartá­sáért megtettek mindent. De hát a palóc elég furfangos ember ám. Mikor kitapasztalta, hogy honnan fúj a szél, akkor, ha másképp nem, beházasodás ré­vén igyekezett bejutni a teljhatalmú bányamester vagy Oberstei­ger kegyébe. Ebben a tekintetben persze volt egy kis előnye is az alkoholos átöröklés stb. folytán többnyire már jóval csenevészebb gráner stb. legények felett. így a fenti nagy hatalmasságok kényes és válogató leányának bizony jobban imponált a nyalka palóc fiú, kivált, ha katonauniformisban is megjelent előtte a búcsún, vagy mulatságon, mint a saját „untauglich" unokatestvére, habár a csa­lád ezzel szerette volna összeboronálni, már csak természetes ösz­tönnél fogva is. így belejutván a nagy hatalmú családba mint vő, most már csa­ládi érdekből kifolyólag is az após szemében elébe került riválisa­inak. Az utóbbi aztán, mit tegyen, azzal kárpótolta magát, hogy a jómódú félházhelyes falusi paraszt palóc lányra vetett szemet és azt hódította meg nem paraszti, kabátos emberi mivoltával. Mert hát a Julisnak vagy a Panninknak igen imponált az, hogy nem kell majd ott kapálnyi, mint a falun. Hanem bekerül ő is a könnyebben élő urasabb népek közé. így aztán - éppen az ellentétek vonzásának hatása alatt - két­szeres erővel folyt az elkeveredés. Az egyszerűbb, nincstelenebb elemnél, ahol sem a főd, sem a „dinasztikus érdekek" nem játszot­tak nagyobb szerepet, még könnyebben ment az ilyen összeháza­sodás, amelynek genetikus hatása egyetlen jó, erősítő tényező az egyébiránt bizony eléggé szomorú tényezők sorában, melynek ha­tása alatt a bányásznép tengődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom