Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Bányászati viszonyok - A mai bányászat

A telepvastagság váltakozása (40-60 cm-től a 3 m-ig) fontos tényező a müvelésnél. A régebbi bányaműveletek itt is a magasra emelt horsztokon, a völgyek talpa fele jóval egyszerűbbek voltak. így az Inászón és a Salgótarján északi oldalán lévő völgyekben, ahol a vízmosásokban és árkokban a kibúvások révén rájöttek a szénre, elegendők voltak a legprimitívebb táróművelések. A kibúvás után menve a dőlésben felfelé, egészen a határvetőig, megkapták a telep elérhető határát. Erre a fővágatra merőlegesen, tehát a csapásirányban, hajtották az alapközlét, illetve a vele párhuzamos keresztvágatokat. Ezekből azután oldal vágatokat hajtva, a bányamezőt meghatározott nagyságú (50-60 m) téglalap, vagy négyzet formájú részletekre tagolták fel. Azután a legtávolabbi részektől kiindulva visszafelé haladtak a szénpillérek leművelésével, kiszedésével. Természetesen ma is ezt az alapelvet igyekeznek követni, amennyire csak lehetséges. A modern bányaművelés két fő részre oszlik, úgymint kutató és előkészítő munkálatokra, azután a tényleges szénkitermelésre. Az utóbbi kategóriába a következő munkálatok tartoznak: 1. feltárási, 2. elővájási és 3. tényleges lefejtési munkálatok. Lássuk tehát ezeket! 1. A kutatás rendszerint geológiai felvétellel indul meg, melynek célja a produktív területek határainak és a főbb törésvonalaknak megállapítása. Főképp az utóbbiak figyelembevételével kell telepíteni ugyanis a fúrásokat. 2. A geológiai kutatás után következik a bányászati, melynek fő tényezője a megfúrás. A geológus által kijelölt pontokon megfelelő kisebb-nagyobb gépi, vagy kisebb mélységekre emberi kézzel hajtott, úgynevezett kézi fúróberendezésekkel 5-30 m lyukakat mélyesztenek a föld kérgébe. A vízöblítés, vagy a kézi fúróknál a felhúzott csigafúrók által felhozott anyagból állapítják meg a különböző rétegeket, illetve azok vastagságát. Ennek révén győződnek meg a széntelep meglétéről a területen, továbbá a vastagságáról (az adatok középarányosát véve). A felhozott szénpor elemzéseiből pedig a telep minőségéről. A szén magassági kótáiból állapítják meg a tervező bányamérnökök a telep pontosabb elhelyez-