Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Természeti viszonyok - Geomorfológiai viszonyok

A nagyobb völgyek itt már nem juvenilisek, hanem érettek, sőt, elaggott szakasz is akad közöttük helyenként. Sok helyen a völgyfenéken új bevágódás keletkezik a megújuló eróziós hatás következtében. A kisebb oldal völgyek zöme ma is erősen felső szakasz jellegű, romboló torrens-számba jövő, vadvizes árkok csupán, amelyekben ha valamiképpen a védőtakarójuk megszakad, erős rombolást visz véghez a víz. Egy-egy nyáron egyesek több méterrel is továbbviszik vízválasztójukat a hátráló erózió következtében. Ezeknek azután akácültetéssel igyekezett az ember gátat vetni, s ezért is számtalan ilyen zöld szalag vonul végig ott, ahol pár évtizeddel előbb csupa kopasz vízmosások voltak még. Az itt szereplő pár kis bazaltkráter és résvulkáni kitöltés többnyire elrejtett és vékonyságánál fogva nem is jön számításba, kivéve a Baglyaskővár-hegyet a Károly-akna mellett. Itt a nagy slírlezökkenés közepéből a katlanszerű eróziós völgyteknőkben a víz bontotta ki az érdekes kis vulkáni kürtőt. A szénvidék formáiban ezután speciális jellegként sok helyen feltűnnek a méreteire nézve is sokszor feltűnő kultúralluviális bányahány ók által alkotott dombformák a hegyoldalakon, illetve a völgyek fenekén. 2. A keleti és északkeleti területen azután a bazaltvulkánosság erősebb volta szabja meg a formák fő jellegét, legalábbis ott, ahol még le nem pusztította az erózió. Eredetileg ti., mint a nyomok is mutatják, az egész területet sok száz négyzetkilométeren egységes, összefüggő bazalttelep borította. Ebbe vágódtak bele azután a nagy, erőteljesen kifejlett eróziós völgyek. Ezek azután különleges suvadások révén igen intenzíven tarolták le az aránylag vékony, 30^4-0, maximálisan 60 méteres takarót, úgyhogy ma már ebből a két nagyobbikon, ti. a medvesin és fülekkorlátin kívül, amelyek elérik a 40 négyzetkilométer területet, a többiek, a Monossza, a Pogányvár, az ajnácskőiek, balogfalviak, terbelédiek stb. alig egypár négyzetkilométer terjedelműek. Több részük lepusztult, elhordódott már. A bazaltplatók tehát alul lankásabban emelkedő, de az eróziós bevágódások által nagyon összevagdalt oligocén-miocén homokkő- és agyagrétegeken emelkedő takarómaradékok. A bazaltperem