Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Természeti viszonyok - A területi geológiája - A terület fejlődésmenete - paleogeográfia

A gyűrődésekből is találni némi nyomokat. így a Mátra északi lábánál (23. pp. 79-80.), valamint az ENy-i feküterületen az oligocénben (19. p. 63.). A Karancs középső-oligocén palái is boltozatszerűén emelkednek ki a környezetből és a dűlésük is centrifugális a különböző helyeken. A felnyomuló andezitlakkolitok hozták létre ezt az érdekes, periklinális szerkezetet. De ezek a gyűrődések régiek, kisméretűek, nehezen nyomozhatok már ma, mert a rátelepülések, valamint a hatalmas törésvonalak miatt, amelyek természetszerűen a gyengén meggyűrt területeket is feldarabolták és nyomták rá bélyegüket, a lemérhető dőlésirányok legtöbbször az uralkodó töréseknek felelnek meg. A terület fejlődésmenete - paleogeográfia Területünk paleozoos, mezozoos korabeli viszonyairól az idevágó adatok hiánya folytán nem sokat tudunk. Legfeljebb a szomszéd területek analógiája és a környezetbe való beillesztése alapján kell következtetni (19., 23.) fejlődésmenetére. A Prinz Gyula (Magyarország földrajza L, Danubia, Pécs) által közölt érdekes elméleti ősszárazulat (Tiszia) részének kell tekinteni, amely az eocén végéig még a közvetlen környezetben is szárazulat volt, vagy ha volt is rajta tengeri ingresszió, ezt a közbejött denudációs szárazföldi időszak teljesen lepusztította. A szorosabb értelemben vett barnaszénterület pozitív fejlődéstörténetét tehát a középső-oligocéntől nyomozhatjuk részletesebben. Ekkor indul meg az a hatalmas, délnyugaton Budapest környékén már előbb megkezdődött transzgresszió, amely az alföldi régi őspannon hegység és a régi, ma délnyugati felében alásüllyedt Vepor masszívuma közé ékelődő, kis geoszinklinális-féle medencesüllyedésben hatolt előre, hódítva és hatalmasan mély tengerrel borítva csakhamar a régi, többnyire kristályos alaprétegekből álló szárazföldi részeket. A középső-oligocén korszaki kép elég egyhangú lehetett az aránylag egységes mélytengeri képződmények után ítélve. Annál változatosabb lesz a következő felső-oligocén koré. Itt erős nívóingadozások vannak úgy a térben, mint az időben. He-