Hadobás Sándor szerk.: Szénbányászat Izsófalván (Izsófalva, 2006)
Disznóshorvát - Izsófalva - Természeti viszonyok
dául kagylókat, csigákat, emlösmaradványokat. Legutóbb 1998ban az izsófalvai határban működő, de Rudolftelephez közelebb eső külszíni fejtés meddőhányóján talált mamut lábszárcsontot egy általános iskolás fiú. 2002-ben a Szuhakálló melletti szénbányából több mint 3 m hosszú, jó megtartású mamutagyar került napvilágra, amit a miskolci Herman Ottó Múzeumba szállítottak. A község külterületének több helyén gyűjthetők a felszínen vagy homokgödrök, -bányák bevágásaiban megkövesedett kagylómaradványok (többnyire osztrigák). Izsófalva és környéke vízben szegény: a rudabányai völgyfőből induló, a falut kettészelő Ormos patakocska napjainkban szinte csaknem száraz, legfeljebb hóolvadáskor vagy nagyobb esők után csörgedez benne némi víz. Szinte hihetetlen, hogy ennek ellenére egy-egy felhőszakadást vagy tartós esőt követően árvizet is okozhat; erre az elmúlt századokban néhány alkalommal volt már példa. (Amikor a bányászat még virágzott a patakparti községekben, jóval bővízűbb volt, mert a folyamatosan szivattyúzott bányavizeket évtizedekig belevezették, s emiatt vízhozama állandónak, egyenletesnek tűnt. Napjainkban a rudabányai volt külszíni vasércbánya hatalmas tavából bányavágatokon és csővezetékeken át lecsorgó víz táplálja a patakot. ) Izsófalva délnyugati határában folyik a Szuha, amely többnyire ugyancsak gyéren csordogál, de például 1952-ben tragikus áradást okozott: elöntötte a közelében levő egyik szuhakállói szénbányát, aminek következtében a föld alatt dolgozók közül többen életüket vesztették. (A vízbetörésről később Életjel címmel játékfilm is készült Sinlcovits Imre főszereplésével.) A Kurity&n felé vezető bekötőúttól délre található két tó az 1960-as évek elején felhagyott külszíni szénbányák betemetetlen mély gödreiben jött létre; ma kiváló horgászvíznek számítanak. Az 1990-es években müveit rövid életű kisebb külfejtések nyomán visszamaradt tavacskák sorsa még bizonytalan: valószínű, hogy belátható időn belül megszüntetik, földdel töltik fel valamennyit, bár ennek - több évvel a termelés megszűnése után - még semmi jele.