Hadobás Sándor szerk.: Szénbányászat Izsófalván (Izsófalva, 2006)

A szénbányászat krónikája

Rudolf HL aknát 1939-40-ben helyezték üzembe a kimerülőben levő I. akna pótlására. A II. aknával szemben, a Mák-völgy keleti oldalán telepítették az innen keletre eső és Császta-pusztáig terjedő IV. telepi szénvagyon feltárására és lefejtésére. 1963-ig működött. Rudolf IV. lejtősakna kihajtását 1949-ben fejezték be. A Szuhakálló-Izsófalva és a Szuhakálló-Rudolftelep közutak által határolt terület szénvagyonának lefejtésére tervezték. Később, 1966ban hozzácsatolták a Rudolfteleptől K-re eső szénterületet is. 1979 júliusában kezdődött, és 1983-ban megtörtént a Rudolf TV. és Albert I. akna egyesítése, bányászati koncentrációja. Ettől kezdve a két üzemben levő, komplexen gépesített frontfejtés termelését új lejtősaknán keresztül nagy teljesítményű gumiszalagsor juttatta a felszínre Rudolf telepen. Itt 1992-ben fejeződött be az állami szénbányászat, de az első hazai magánbányaként tovább működött az akna, egészen 2000-ig. Később még egy próbálkozás történt a földben megbúvó szénvagyon hasznosítására: a Császta-puszta felé vezető földút mentén Rudolf II. néven új lejtősaknát mélyítettek 2003-ban, amely mintegy másfél évig adott szenet. 2005-ben azonban ez is beszüntette a termelést. Izsófalva déli és keleti határában az 1990-es években több kisebb külszíni szénbánya kezdte meg működését, amelyek néhány év alatt letermelték a feltárt szénvagyont. Helyüket ma gondozatlan bányatavak és meddőhányók jelzik, erősen rontva a község külterületének környezeti állapotát. (Ezt a részt a következő forrásmunkákból állítottuk össze: 200 éves a borsodi szénbányászat. 1786 - 1986. Miskolc, 1987. - Hosztják Albert: Az Ormospusztai M. Kir. Állam vasgyári Bányaüzem rövid történeti leírása. 1928. Kézirat, magántulajdonban. - Az Ormosi Bányaüzem története 1956-1967. É. n. Kézirat a B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeumban [Rudabányai. - Az Ormosi Bányaüzem története 19681981. É. n. Kézirat u. o.)