Hadobás Sándor szerk.: Szénbányászat Izsófalván (Izsófalva, 2006)
A szénbányászat krónikája
A szellőztetést eleinte az üzemtéren levő 2.000 mVperc teljesítményű, 120 mm depressziójú ventilátor biztosította. 1964-ben mélyítették le az V. telepre a II. sz. légaknát. így az I. sz. légakna csak addig maradt használatban, amíg a szállító lejtősakna környékén a műveletek folytak, azt követően leállították, és csak a II. sz. légakna szolgálta a szellőztetést szintén 2.000 m 3 /p-es ventillátorral, így a kezdetben teljesen centrális szellőztetés félig-meddig diagonálissá változott. Az Ella-akna nem tartozott a víz veszel yes bányák közé. Egy vízbetörés mégis történt, mégpedig a Poitz-völgyi külfejtésből. 1960-ban külfejtésre készítették elő az Ella-akna bányamezejének egyik D-i csücskét, amit a Ny-i főszállító-vágatból már feltártak. Letakarítás közben felhőszakadás következett be, és a külfejtésbe nyíló vágaton át a víz bezúdult a bányába. A szállításban 8 órás megszakítás volt, más kár azonban nem keletkezett. A legnagyobb vízmennyiséget (1.2 m 3 /perc) 1967-ben emelték ki. Tűzeset is csak háromszor volt, amit gáttal sikerült lokalizálni. Ugyanis itt az V. telep nem vastag, és sokkal veszélytelenebb az öngyulladás szempontjából. 1968 egyik éjjelén kigyulladt az 57.3 m mély V. telepi légakna. A padozatokban sok szénpor gyűlt össze, és a falazott légaknában a létrák és tartójármok is fából voltak. A szénpor végig égett, de a fa csak megpörkölődött. A tüzet valószínűleg az aknában nappal végzett hegesztés okozta. Szerencsére a légakna nem lett üzemképtelen. Halálos baleset sajnos több esetben történt. 1961-ben Boros József csillést egy meddőrög az üzemben levő láncos vonszolóba szorította. 1967. március 7-én Szabó László és Zöldi Zoltán vájárok az acéltám biztosítású fronton a láncos vonszoló áttolása közben bekövetkezett főteszakadás alá kerültek, és életüket vesztették. 1971. december 4-én Bari Árpád lakatost a maróhenger a Fletcher önjáróhoz nyomta, és halálosan megsértette. Az akna bezárását a NIM S-1781/76. sz. engedélye alapján a KBF 2013/1976. sz. alatt tudomásul vette. Az Ella-akna bennmaradt szénvagyonát körülbelül 3.6 millió tonnára becsülik a szakemberek.
