Hadobás Sándor szerk.: Szénbányászat Izsófalván (Izsófalva, 2006)

Disznóshorvát - Izsófalva - Izsó Miklós

Almási Balogh Pál Arany János, Egressy Gábor és mások portréi mély jellemző erőről és beleérző képességről tanúskodnak. 1864­ben Révai Miklós nyelvtudós egészalakos szobrát készítette el a Magyar Tudományos Akadémia épületének homlokzatára. Pályája kezdetétől foglalkozott népéleti jelenetekkel, melyek közül ki­emelkedik terrakotta Táncoló paraszt-sorozata. 1866-ban sikeres tervet nyújtott be a Széchenyi szoborpályázat­ra, amelynek második fordulóján azonban - valószínűleg a ki­egyezés miatti tiltakozásul - már nem vett részt. Debrecen város felkérésére megmintázta Csokonai Vitéz Mi­hályt. Az emlékmű kismintájában mintegy megteremtette a hiva­tástudattal bíró magyar költők szobrászi típusát (1866). Az 1871­ben felavatott mű sajnos az egyetlen olyan köztéri alkotása, amely még életében megvalósult. A szabadságharcban elesett bajtársai emlékére vázlatokat for­mázott, abban a reményben, hogy később emlékművek mintájául szolgálhatnak. A ciklus két kiemelkedő darabja a Sebesült zászló­tartó (1869) és a Haldokló Petőfi. 1871-ben felkérést kapott Petőfi pesti szobrának megalkotásá­ra. Előtte több arcképtanulmányt, portrét és kompozíciós vázlatot készített. Izsó halála miatt - vázlatainak felhasználásával - végül is tanítványa, Huszár Adolf mintázta meg az 1882-ben leleplezett Petőfi-emlékművet. Kora jeles személyiségeiről jellemportrékat alkotott. Fehér márványból megfaragta Arany János mellszobrát, amely egy ter­vezett Nemzeti Pantheon részeként a Magyar Nemzeti Múzeumban került elhelyezésre. Történeti ideálarcképeket is készített, de ezek hatásukban nem érik el a természet után alkotott portréinak erejét. {Zrínyi, a költő, II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona). Háromévi próbaidőt követően kinevezték a Mintarajz-tanoda (a Magyar Képzőművészeti Főiskola elődje) mintázást és szobrá­szatot oktató professzorának. Megnősült, feleségül vette Szerdahe­lyi Jozefát és megépítette első műtermét. Kisfiúk alig egyéves korában meghalt. Egészsége - súlyos családi örökségként egész életében hurcolt tüdőbaja miatt - fokozatosan romlott. A Szeged város felkérésére tervezett Dugonics-szobor munkálatai közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom