Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1516. szeptember 12. - II. Lajos egyezséget köt Perényi Gá­borral, a máramarosi sókamarák ispánjával, hogy a király 10.000 forint adóssága fejében a sókamarákból befolyó jöve­delmek felét Perényinek engedi át, továbbá Perényi jogosult a máramarosi sókamara-hivatalokban fele részben tiszteket állí­tani, és a kamarák jövedelmét a kincstartó és Perényi emberei igazságosan és közösen fogják kezelni, illetve a bányákból ki­termelt sók árait is közösen fogják beszedni. MGSZ 139-141. 1523. december 22. - Mária királynő a máramarosi sókamarát a sóbányákkal 5 évre bérbe adja Artándi Pál királyi tanácsosnak. MOL 2001. DL 32598. 2. Nagybánya, Felsőbánya és Kapnikbánya vidékére vonatkozó dokumentumok A három bányavárosra többségében azonos oklevelek vonat­koznak, ezért nem külön-külön fejezetekben, hanem egyben keze­lem a rájuk vonatkozó forrásokat. 1329. -1. Károly erdőadományozásról szóló oklevele említést tesz Nagybánya (Asszonypataka, Rivulus Dominarum) és Felsőbánya (Medio Monte) királyi városokról. Wenzel 1880. 110. 1330. - I. Károly Felső-Fernezelyt, Felső- és Alsó-Újfalut, vala­mint Láposbányát Nagybánya városának adományozza. Az ado­mányok a környéken folytatott bányászattal állnak összefüggés­ben. FCD VIII. kötet, 3. rész 768. 1347. szeptember 20. - I. Lajos király a Nagybánya és Zazurbá­nya 86 városa (Rivulus Dominarum et Zazurbanya) részére adott ki­Nevét a Nagybánya melletti Szazár-hegyről kaphatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom