Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

minden joggal. Ha pedig egyik bánya a másiknak vízveszélyt je­lent, és ezzel a művelésben akadályozza, akkor a bányatársaknak 63 (werkes) ezt a körülményt 3 napon belül be kell jelenteniük a tör­vényszéknek és a bányamestemek. Ha ezt elmulasztják, akkor a mulasztó bányát azon bánya birtokosainak ítélik oda, amelyet mű­velésében akadályozott. Ha valaki a tanács és a bányamester enge­délyével egy táróban dolgozik, és egy másik bányára vagy vágat­ra lyukaszt, és abban dolgozó bányászokat talál, csak ezek bele­egyezésével vághat azon keresztül, és még egy öl mélységig hatol­hat, amit pedig ennek során kitermelt, azt saját hasznára megtart­hatja. A két találkozó bánya werkesei az egész lehnt a táróval kö­zösen is használhatják 64 . Ha valaki a tanács és a bányamester en­gedélyével egy új tárót kezd művelni, és egy másik bányaművelő egy másik táróval vagy aknával három és fél lehen távolságnál jobban megközelíti, és az előbbi táró érceit találja meg, akkor az első táró számára hét lehent kell kimérni. Ha pedig egy bányában vagy táróban a fedüben vagy a fekűben ércet találnak, melyről nem tudni, hogy ugyanahhoz a lehnhez tartozik-e, és emiatt a wer­kesek között per támad, akkor három érdemes férfit kell kiválasz­tani - akik egyik félhez sem tartoznak, és nem is résztulajdonosok - és ezekhez a gróf (kamaragróf) 65 rendel egy negyediket, hogy a szükséges felméréseket elvégezzék, és az ügyet megvizsgálják. Ha a felek között egyezség nem jön létre, az érc azé lesz, akinek ez a négy férfi odaítéli. A 6. cikkely elrendeli, hogy ahol elfulladt régi vajasok vannak, amelyek sem kereket, sem gépelyt (kein rad noch Gepl) 66 nem bír­A társas bányavállalkozások legkorábbi formája az ún. bányatársulat (bányaszövetkezet, Gewerkschaft) volt. Az egy bányatársulathoz tarto­zó bányatársaknak a közös bányavagyonból való részesedését a bá­nyarészjeggyel (kuxa-val) fejezték ki. A bányavagyont szokás szerint 128 kuxára osztották fel, és a bányatársak egyfajta korabeli részvény­társaság formájában rendelkeztek a kuxák felett. Bányabirtokaikat egyesíthetik. A jogkönyv keletkezésének idején tehát már volt királyi kamara és an­nak élén kamaragróf Selmecbányán. Vízemelésre szolgáló szerkezetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom