Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

minden joggal. Ha pedig egyik bánya a másiknak vízveszélyt jelent, és ezzel a művelésben akadályozza, akkor a bányatársaknak

63 (werkes) ezt a körülményt 3 napon belül be kell jelenteniük a törvényszéknek és a bányamestemek. Ha ezt elmulasztják, akkor a mulasztó bányát azon bánya birtokosainak ítélik oda, amelyet művelésében akadályozott. Ha valaki a tanács és a bányamester engedélyével egy táróban dolgozik, és egy másik bányára vagy vágatra lyukaszt, és abban dolgozó bányászokat talál, csak ezek beleegyezésével vághat azon keresztül, és még egy öl mélységig hatolhat, amit pedig ennek során kitermelt, azt saját hasznára megtarthatja. A két találkozó bánya werkesei az egész lehnt a táróval közösen is használhatják

64

. Ha valaki a tanács és a bányamester engedélyével egy új tárót kezd művelni, és egy másik bányaművelő egy másik táróval vagy aknával három és fél lehen távolságnál jobban megközelíti, és az előbbi táró érceit találja meg, akkor az első táró számára hét lehent kell kimérni. Ha pedig egy bányában vagy táróban a fedüben vagy a fekűben ércet találnak, melyről nem tudni, hogy ugyanahhoz a lehnhez tartozik-e, és emiatt a werkesek között per támad, akkor három érdemes férfit kell kiválasztani - akik egyik félhez sem tartoznak, és nem is résztulajdonosok - és ezekhez a gróf (kamaragróf)

65 rendel egy negyediket, hogy a szükséges felméréseket elvégezzék, és az ügyet megvizsgálják. Ha a felek között egyezség nem jön létre, az érc azé lesz, akinek ez a négy férfi odaítéli. A 6. cikkely elrendeli, hogy ahol elfulladt régi vajasok vannak, amelyek sem kereket, sem gépelyt (kein rad noch Gepl)

66 nem bírA társas bányavállalkozások legkorábbi formája az ún. bányatársulat (bányaszövetkezet, Gewerkschaft) volt. Az egy bányatársulathoz tartozó bányatársaknak a közös bányavagyonból való részesedését a bányarészjeggyel (kuxa-val) fejezték ki. A bányavagyont szokás szerint 128 kuxára osztották fel, és a bányatársak egyfajta korabeli részvénytársaság formájában rendelkeztek a kuxák felett. Bányabirtokaikat egyesíthetik. A jogkönyv keletkezésének idején tehát már volt királyi kamara és annak élén kamaragróf Selmecbányán. Vízemelésre szolgáló szerkezetek.