Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1504. - Megkezdik a bélabányai altárna kihajtását. ABT I. kötet 89. 2.3. Besztercebánya (Neusohl - Zólyom vármegye) 1255. október 14. előtt. - IV. Béla megállapítja a Lipcse melletti Bistrice (Besztercebánya) német vendégeinek kiváltságait, közöttük a szabad bányászkodás jogát. „Továbbá aranyat, ezüstöt és minden más fémet szerte az egész Zólyom vármegyében a határaikon belül kutassanak... Továbbá az aranybányák után tizedet fizessenek, az ezüst és minden más fém után pedig a nyolcadik részt tartozzanak megfizetni. "

44 Az oklevelet átírja és megerősíti V. István 1271. szeptember 12-én, ÍV. László 1287. március 25-én, 1293-ban III. András, valamint I. Károly 1340. november 11 -én. Szentpétery I. kötet 332., II. kötet 4. füzet 119-121., FCD IV. kötet, 2. rész 296-299. és V. kötet 1. rész 164-165., Knauz I. kötet, 426-427., Benda I. kötet 155., MBÉT I. kötet 63-64., KBM. 1263. - IV. Béla király András besztercebányai bírónak az ottani ezüstbányák körül szerzett érdemei elismeréseként erdőt adományoz. A bányavárosok területén lévő erdők feletti rendelkezés jogát általában a városalapító polgárok szűk rétege tartotta kezében, ez képezte vagyonuk egyik alapját is. 1272-ben az adománylevelet V. István átírja. Szentpétery I. kötet 1. füzet 404., ÁUO Hl. kötet 40-42. és III. kötet 272-273., Knauz I. kötet 492. 1293. - Hl. András a besztercebányai királyi hospesek kérelmére megerősíti IV. Béla 1256. szeptember 3-án kelt privilégiumát kiváltságaikról. Szentpétery II. kötet 1. füzet 113. és Knauz I. kötet 588. 1384. augusztus 26. - A Velencei Köztársaság tanácsa szabályozza az újonnan feltárt besztercebányai előfordulásból (fuxina noFordította Tóth Péter. 54