Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

lajdonosától, és csak a bányaművelés befejezését követően adja azt vissza. HOM VII. kötet 156-158. 1337. - I. Károly aranymosásra vonatkozó jogosítványt adományoz Nyitra vármegyében: „...vniuersas et quaslibet procurationes et inuenciones lautato riarum auri in territorijs seu intra terminos et limites posessionum... ". Wenzel 1880. 318-319. 1347. február 21. - I. Lajos király „Kystapolchan-i Julefia Miklós mester, a királyi udvar milese " kérésére engedélyezi a kérelmezőnek és rokonainak, Gergely mesternek és András fia Andrásnak, hogy a „Hurusou"-i királyi vár, valamint a kérelmezők Kistapolcsány nevű Bars vármegyei birtokának területén a szokásos urbura megfizetése ellenében aranyat mossanak a „Tapolnycha" folyóból. MOL 2001. DL 3885. 1380. - A Selmecbánya város levéltárában őrzött bírói ítélet rendelkezik két bányabirtok közötti határ megállapításáról. Az okirat tanúsága szerint a hat alsó-magyarországi bányaváros már ekkor is együttesen intézte fontosabb ügyeit, bár a bányavárosok szövetségéről hivatalosan csak 1405-től beszélünk. ABT I. kötet 24. 1385. április 3. - A Velencei Köztársaság szerződést köt Portinarius és Gaultinus firenzei polgárokkal, az alsó-magyarországi rézbányák bérlőivel, melyben nevezett bérlők és további társaik kötelezik magukat, hogy a rezet - leszámítva azt, amit Flandriába szoktak szállítani - Velencében fogják eladni, és Magyarországon legfeljebb 200-250 mázsa rézércet finomítanak (—• 1/1. fejezet 1385). ABT I. kötet 26. 1392. - A győri káptalan a Borostyánkő-i uradalommal (Ballenstein - Pozsony vármegye) kapcsolatos jelentésében vasverőházról (vosvereuhaz) tesz említést. Wenzel 1880. 143.