Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)
I. A montanisztika magyarországi történetének általános forrásai
szedesse be, magukat a birtokokat mindennemű egyéb haszonvételeikkel, jövedelmeikkel és jogukkal a nemesek kezén hagyván. 2. §. A minthogy ez iránt az országlakosokat legkedvesebb atyánk, Károly király úr is levelének erejénél fogva biztosította. " CJH, ABT T. kötet 22., Schmidt I. kötet 22. 1359. március 30. - I. Lajos megerősíti apjának a regensburgi kereskedők számára adott szabadalomlevelét. Benda I. kötet 216. 1367. június 16. - Az érctörő-malom első magyar nyelvű okleveles említése. Benda I. kötet 219. 1391. - Zsigmond király újabb oklevelet ad ki a bányászati jog szabályozásáról. FCD X. kötet, 1. rész, 676-678. 1398. - Zsigmond király Nürnbergi Márkot harmincad- és urburaispánná nevezi ki, és megbízza a magyarországi pénzverés irányításával. Hivatalát 1407-ig látja el 15 , mint a király legfőbb gazdasági tanácsadója. 1405. - Nürnbergi Márk - válaszlépésként az 1390-ben Magyarországgal szemben elrendelt kereskedelmi határzárra - megtiltja a lengyel (ilkuszi) ólom vásárlását. Mindkét intézkedés a magyar réztermeléssel és annak nemzetközi kereskedelmével áll összefüggésben, ugyanis ebben az időben a magyar rézkivitel már nem az itáliai, hanem nagyobb részt nürnbergi és dél-németországi kereskedők, illetve pénzemberek befolyása alatt áll. Paulinyi 1933. 36-37., Krizskó 16. 1405. - Zsigmond I. dekrétumának XV. és XXI. cikkében megtiltja a pénzzé nem vert arany és ezüst, továbbá a réz és más ércek országból való kivitelét, és elrendeli, hogy minden városban két esküdt polgárt kell kijelölni a külföldre szánt küldemények lepe15 Ezt követően is kapcsolatban áll a királyi pénzügyi igazgatással, 1411ben pl. körmöci kamaragróf.
