Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

VI. Magyarország és az ún. társországok egyéb vidékeire vonatkozó források

1345. február 2. -1. Lajos bérbe adja a szerémi és pécsi kamarát Szatmári Miklós mester részére. Hóman 261-268. 1393. - Losonczi István bán fiának, Dénes mesternek hagyatékában zennabányai aranybányákról rendelkezik. Wenzel 1880. 135. 1404. - Zsigmond király kősó, valamint arany, ezüst, réz, vas és más ércek kitermelésére vonatkozó bányászati jogot adományoz a Garai családnak a Rohonc-i vár Vas vármegyei birtokának területén. 1408. - Zsigmond a Garai család bányászati jogosítványát valamennyi (12 megyében fekvő) birtokukra kiterjeszti. 1418-ban Zsigmond újraszabályozza a Garai család bányászati jogosítványait. 1458. - Mátyás király a Garai család részére minden birtokukra kiterjedően arany, ezüst, réz, vas, ólom, ón és más ércek termelésére bányászati jogosítványt adományoz. Wenzel 1880. 72-74., FCD X. kötet, 4. rész 660-679. 1442. április 18. - I. Ulászló Palóci László ajtónálló-mester és Palóci Simon lovászmester kérésére megengedi, hogy nevezettek birtokaikon belül bárhol ásványkincsek után kutassanak, arany, ezüst, réz és más ércbányákat fedezzenek fel, és azokat müveitessék, illetve hasznait élvezhessék. 1505. június 29. - II. Ulászló király Palóci Antal, Zemplén megye comese és Palóci Mihály pohárnokmester bemutatásában és részére átírja, valamint minden pontjában megerősíti I. Ulászló király privilégiumát. MOL 2001. DL 71966. és DL 72102. 1456. szeptember 5. - A pannonhalmi konvent bizonyítja, hogy megjelentek és megegyeztek előtte „ egyrészt Zap-i János fia Bálint, másrészt Zap-i Jakab fia György abban, hogy a győrmegyei Felsezap és Alsozap birtokokban lévő birtokrészeiket, az aranybányával együtt egyesítik oly formán, hogy ha valamelyik fél gyermektelenül találna meghalni, annak birtokrészei az életben maradt félre szállanak".