Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

V. Az erdélyi bányavidékekre vonatkozó források

2.9. Radna (Rodna - Beszterce-Naszód vármegye) 1264. július 16. - IV. Orbán pápa felszólítja István ifjabb királyt, hogy anyjának, Mária királynénak adja vissza elfoglalt birtokait, közöttük Radnát és Besztercét. FCD ÍV. kötet, 3. rész 216-217., Benda I. kötet 159. 1268. - Radna bányaváros bírájának és esküdtjeinek a bizony ságlevele egy, a város lakosai között történt adásvételről, melyben az eladott jószágok között egy ezüstbánya is szerepel: „...továbbá a bármely helyeken lévő ezüstbányáknak a fele részét, amelyekről tudjuk, hogy Henchmann ispánhoz tartoztak". FCD IV. kötet, 3. rész 480-482., KBM. 1270-72. - Radna város összeállítja 23 pontból álló német nyelvű város- és bányajogát. Benda I. kötet 165. 1310. - Apor László erdélyi vajda hűséget fogad I. Károlynak, és átadja neki a királyi javakat és jövedelmeket, közöttük név szerint a radnai ezüstbányákat (argenti fodinam de Rodna). Az oklevél emellett felsorolja Dees, Clus és Zeek falvakat is, az ottani kamarai hivatalokkal. FCD Vili. kötet, 1. rész 389-391., AKO II. kötet, 863. sz. 1482. - Mátyás király Radna városát és tartozékait Besztercéhez csatolja. Az oklevelet II. Ulászló 1494-ben megerősíti. IT. Lajos uralkodása alatt újra - bár csak részleges - önállóságot biztosít Radna városának. Bánya 96. 1502. november 25. - A kolozsmonostori konvent előtt kötött szerződésben „Bykol-i Bykly János Hwnyad-i ispán" említést tesz egy radnai arany- és ezüstbányáról (fodinam argenti cum auro de Radna). 1514. november 1. - A kolozsmonostori konvent bizonyítja, hogy „ egregius Johannes Bykly de Bykal és felesége " azt a bevallást tették, hogy a birtokukban lévő radnai aranybányát átruházták „ in