Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

V. Az erdélyi bányavidékekre vonatkozó források

Az erdélyi bányavidékekre vonatkozó források 1. Erdélyre vonatkozó dokumentumok 1224. - II. András a Diploma Andreanum-ban megállapítja az erdélyi német vendégek (szászok) kiváltságait, és ezek között szabályozza erdő- és vízhasználati, sóvágási és sókereskedelmi jogaikat. „Apró sót régi nyert szabadságok szerént Szent György napja tájban nyolc napok alatt, Szent István király napja tájban nyolc napok alatt, Szent Márton napja tájban nyolc napok alatt mindnyájan nékiek megengedjük, hogy szabadoson vihessenek; tiltván az praefectusokat, hogy őket sem elmeneteleknek sem visszatéréseknek idején meg ne gátolják. " Az oklevelet átírja és megerősíti I. Károly 1317-ben, I. Lajos 1366-ban, Mária királynő 1383-ban, Zsigmond 1387-ben és 1406ban. CJH, Szentpétery I. kötet 135. 1242. május. - IV. Béla megbízza Geregye nembeli Pál országbírót a tatár seregek által elpusztított erdélyi sóbányák helyreállításával és a termelés újraindításával. Benda I. kötet 149. 1247. - ÍV. Béla oklevele egy erdélyi sóbányáról (de quacunque salis fodina Vltrasiluana commodius) tesz említést, anélkül, hogy pontos helyét megnevezné. FCD IV. kötet, 1. rész 447-454. 1272 előtt - V. István a nagyváradi püspökségnek birtokai határain belül szabad ércbányászatot engedélyez. Szentpétery II. kötet 2.-3. füzet 2608. sz., Wenzel 1880. 118., KBM.