Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1278. - Az oklevelet János kalocsai-bácsi érsek ismét megújítja. ÁUO Vili. kötet 212-213., XII. kötet 34-35. és 236-237., MBÉT I. kötet 64-65. 3.5. Rudabányácska (Szépbánya Zemplén vármegye) 1390. - Zsigmond király oklevele Rudabányácska bányászatáról, melyben meghagyja, hogy Újhely, Telkibánya és Sárospatak egymással érintkező részéből Knöll Péter erdélyi püspöknek meghatározott részt mérjenek ki. Az utasításban foglaltak végrehajtásáról a jászói káptalan jelenti, hogy a földterület kijelölése során „...lejővén a Sütő-völgy nevezetű völgybe... érkeztek egy bizonyos érctárnához (fossatum metalli), melynek közönséges neve Stol, és most is bányásznak abban; attól a bányászároktól (fossato montanae) indulva... a Zavahege (Száva-hegynek) mentek, és annak a hegynek a legtetején... egy bányászárkot (locum fodinum montanae) jelöltek ki mesgyéül... " 1434. - Az özvegy Perén yi Miklósné részére szóló adomány levél említést tesz Szépbánya bányászatának emlékeiről: „...az Alsóka nevű patak felett haladva egy régi malomhelyig, ahol egykor hegyi ércet fejtettek, ismét pedig észak felé a hegyi lakók bányái mellett..."™ FCD X. kötet, 1. rész 597-599., Hoffer 277. 3.6. Sóvár (Eperjes - Sáros vármegye) 1261. - István ifjabb király Sóvár birtokot adományozza Echy comes számára. ÁUO Vin. kötet 11-12. 1285. - IV. László király Simon fia György mester számára Sowar, Sowpatak, Deine, Zarbouth és Chedezdeth helységeket adományozza, a Sóváron működő sókúttal együtt. Dr. Szentmiklósy János fordításai. 112