Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

Lajos király 1353. december 2-i privilégiumát, melyet a király 1364. június 11-i kelettel új pecsétjével pecsétel le. MOL 2001. DL 24901. 1458. augusztus 16. - Mátyás király a „Szepes megyei Schmylnycz város népének panaszára megparancsolja Conde lAszlónak, Krasznahurka várnagyának, hogy a város bányászait munkájukban háborítani ne merészelje, és őket javaikban ne károsítsa". MOL 2001. DL 24901. 1459. május 21. - Mátyás király bizonyítja, hogy Szomolnokbánya és Svedlér városok panaszt nyújtottak be hozzá, hogy „Krasznahurka és Zardvar várnagyai a város szénégetőit munkájukban háborgatják, az égetéshez használt cavernaikat széthányják, a fullest darabokra tépik, és sok más kárt okoznak nekik. A király meghagyja Pelsewczi István özvegyének: tiltsa meg várnagyainak, hogy a nevezett városok polgáraival és a szénégetőkkel szemben hatalmaskodjanak ". MOL 2001. DL 24901. 1497. - Thurzó Márton lőcsei lakos és Donel János szomolnoki kamaragróf szerződésben állapodik meg arról, hogy a szomolnoki bányagépekhez szükséges vasat Donel János Thurzó Márton gölnici bányáiból fogja beszerezni. Bánya 89. 2.7. Telkibánya (Abaúj-Torna vármegye) 1341. - A szepesi káptalan I. Károly rendeletére szabályozza Telkibánya (montana nostra Telukbányensis) királyi bányatelep határait. „Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, hűséges és kiváló embereinek, a szepesi egyház káptalannak üdvöt és kegyelmet küld. Tudjátok meg, hogy átküldöttük Miklós mestert, Tethenc fiát, ajtónállóink mesterét és Zulusi Pál plébánost, egy kiváló férfiút, kedves és hűséges embereinket, hogy a ti tanúbizonyságotok