Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

2.5. Rudabánya (Borsod vármegye) 1351. július 27. - I. Lajos király elrendeli a jászói konventnek, hogy „küldje ki hites emberét, hogy annak jelenlétében az e célra kiküldött királyi ember, Kilián fia András comes, gerens vices magistri tavernicorum nostrorum, megjárja Rwdabanya királyi bányaváros határait, és a megállapított új határokkal adja azt a város elveseinek vagy hospeseinek". A jászói konvent 1351. augusztus 24-én bizonyságlevelet állít ki a vizsgálatról. Az oklevelet János király 1528-ban átírja. MOL 2001. DL 71888., Wenzel 1880. 87-88. 1439. - Albert király felruházza Czigenfüssel Erasmust, Rudabánya oppidum polgárát a bányapolgárok országos szabadságaival. Wenzel 1880. 344. 2.6. Szomolnok (Schmölnicz - Szepes vármegye) 1327. május 21. - I. Károly Szomolnok városának Selmecbánya kiváltságait adományozza. Benda I. kötet 200. 1330. augusztus 9. - Először említi oklevél az újonnan feltárt szomolnoki ezüstbányát. FCD Vin. kötet, 3. rész 506-511., Benda I. kötet 202. 1330. március 21. - I. Károly értesíti Ungvár megye hatóságát és nemeseit, hogy a szomolnoki pénzverő kamarát

79 egy évre bérbe adta Frichkó mesternek, meghatározza a kamarában veretendő garasok és dénárok pénzlábát, és kéri, hogy a kamaraispánt támogassák az aprópénz beváltásában. Az okirat arról tanúskodik, hogy a kamara ekkor már nem Kassán, hanem Szomolnokon működött, egészen 1367-ig, Kassára történő visszaköltöztetéséig.