Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

I. A montanisztika magyarországi történetének általános forrásai

A montanisztika magyarországi történetének általános forrásai Ebben a fejezetben többnyire a bányászatra vonatkozó, illetve azzal összefüggő törvénycikkeket, országos rendelkezéseket és egyéb olyan eseményeket idéző forrásokat gyűjtöttem időrendbe, melyeket általános jellegük miatt a többi fejezet egyikébe sem tudtam besorolni. Az általános forrásokon túl két témakört önálló fejezetben csoportosítottam: az esztergomi érsekség pisetum-jogára, illetve országos jelentőségű bányászati jogosítványaira vonatkozó dokumentumokat, valamint a sószállítással és sójövedékkel kapcsolatos 11-13. századi okleveles forrásokat. 1. Altalános források (törvénycikkek, országos rendelkezések, események) A korszakban hiába keresnénk olyan törvényt vagy más jogszabályt, amely az ország egész területe vonatkozásában, a mai értelemben vett ágazati törvényekből ismert általános formában szabályozta volna a bányászat, kohászat vagy erdészet viszonyait. Ezeket a tevékenységeket általában csak helyi vagy partikuláris hatállyal, nagyobbrészt szokásjogi eszközök útján szabályozták, ugyanakkor számos olyan forrásdokumentum áll rendelkezésünkre, amely a montanisztika-történet szempontjából egy-egy fontos momentumot tartalmaz, és emiatt helye van ebben a fejezetben. 1070 előtt. - Jehuda-ha-Cohen rabbi jognyilatkozatában a magyarországi pénzverés felügyelőjéről tesz említést. Ez az első okleveles említés arról, hogy a magyarországi pénzverésnek és felté-