Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)
II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A Selmeci Műemlékkönyvtárról
(9) Hofkammerarchiv Wien. 30. Münz- und Bergwesen. I. Abt. Fase. Rote. Nr. 225. (10) Banská a Lesnicka Akadémia Banská Stiavnica 1770-1918. Inventár. 1/24. Katalóg kniznice akadémie 1780. - A bécsi kamarai levéltárban végzett kutatásainak eredményét Hiller István az (5) jegyzetben említett művében ismerteti. (11) Lásd Vlachovic tanulmányát a (2) jegyzetben. (12) A közel megegyező mennyiség és eredeti elhelyzés valószínűvé tehetné, hogy itt a (11) jegyzetben említett Bergschule-könyvtárról van szó. A selmeci levéltári jegyzéken erre nincs utalás, Vlachovic megállapításának közelebbi alapját nem ismerem. Az állomány-összetétel kétségessé teszi az azonosságot. (13) A nem közvetlenül az oktatást és szakmai kutatást szolgáló könyvek - köztük Bél Mátyásé és Czvittinger Dávidé is - a mai kutatók és könyvtárosok nagy sajnálatára nem kerültek be a könyvtári állományba: a 19. század eleji katalógusokban nem szerepelnek. (14) A Peithner-könyvjegyzéket a (10) jegyzetben említett állag tartalmazza. (15) Lásd az (5) jegyzetben Szabó Tibor, Nagy Ernő és Hiller István írásait. - A miskolci egyetemi könyvtárban lévő selmeci állomány, (mely az összállomány mintegy 80 %-át tette ki) tanszékekről és más könyvtári állománytestekből való összegyűjtése és rendezése (1972-1975) után, az állomány tüzetes vizsgálatával lehetett meghatározni mind a leltári bélyegzők, mind pedig a köttetések datálását. E munka eredményeképpen válhatott valóra az állomány és felállításának rekonstrukciója is. Az évekig tartó munkát Zsamboki László, Nándori Gyuláné, Molnár Józsefné és Farkas Lajosné könyvtárosok végezték el. Az eredmények publikálására elsőízben 1976-ban került sor (lásd az (5) jegyzetet). (16) Splény báró, aki 1838-1843 között volt hallgatója az akadémiának, majd 1848-ig a selmeci kincstári bányászatnál szolgált, nem tesz említést az akadémia könyvtáráról. Splény rendkívül művelt, több nyelvet tudó, tanulmányait-szakmáját szerető fiatalember volt, aki nemcsak olvasta a hallgatói klub és a magyar olvasó egylet könyveit, hanem az alapvető szakkönyveket meg is vásárolta magának, mégha méreg drágák voltak is: K. J. Karsten 5 kötetes metallurgiáját például 45 forintért vásárolta meg akkor, amikor szűkös anyagi lehetőségei szerint évi jövedelme 693 forintot tett ki. (Splény Béla emlékiratai. 12. köt. Bp. 1984. Magvető K.) (17) Az olvasóegylet működésére új adatokat közöl és összefoglalást ad: Pajtás! Szerencse fel! Bp. 1987. OMBKE. 38-41. p. (18) Szabó Tibor (5. jegyzet) még ismerte és közölte is az 1862-69-es leltár szakrendjét. (19) A témáról újabban, részletes bibliográfiával: Hiller István: A magyar erdészeti szakirodalom és szaknyelv megteremtése. = Tisztelgés Wagner Károly előtt. Sopron, 1980. EFE. 67-88. p. 47 t. - Magyarnémet és német-magyar erdészeti műszótár. Szerk. Divald Adolf, Wagner Károly. Pest, 1868. Faksz. Szerk. Hiller István. Bp. 1979. - Zsamboki László: A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia szerepe az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület megalakulásában. = NME Közi. I. Bányászat, 32.1984. 205-224. p. - Székely Lajos: A magyar bányászati szaknyelv kialakításának története. = BKL Bányászat, 1973. 780-785. p. - Zsamboki László: Kerpely szerepe a magyar bányászati-kohászati szaknyelv megteremtésében. = Kerpely Antal emlékülés előadásainak anyaga. Miskolc, 1987. szept.1819. Miskolc, 1987. OMBKE-NME. 19-23. p. (20) Réz Géza: A bányamérnöki szakkiképzés és főiskolánk bányaműveléstani tanszéke. = Bányászati és Kohászati Lapok, 1907/1. 209-227, 273-295. p. (21) A magyar kir.Bányászati és Erdészeti Akadémia könyveinek jegyzéke szerzők szerint. Összeáll. Pauer János. Selmecbánya, 1889? Joerges. 319 p. + 3 függ. - A magyar kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia könyveinek címjegyzéke, összeáll. Pauer János. Selmecbánya, 1899. Joerges. 172 p. (22) Móra László: A műegyetemi könyvtártörténete 1848-1948. Bp. 1971. BMEKK. 226 p. (23) Magyar Minerva. 5. köt. 1912-13. Közread. Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége és Országos Tanácsa. Bp. 1915. Atheneum ny. 528.p. (24) A többszerzős, legújabb magyar könyvtártörténet ellentmondásosan foglalkozik a selmeci könyvtárral: Tóth András az 1711-1867-es időszakról a téma alapos ismerete alapján rendkívül elismerőleg ír, viszont a következő két korszakról Vértesy Miklós írása alapvető tárgyi tévedések sorát tartalmazza, s a szakirodalom nem kellő ismeretéből fakadóan helytelen képet fest a könyvtárról (Csapodi Csaba-Tóth András-Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet. Bp. 1987. Gondolat. 144, 255. és 372.p.) - Kosáry Domokos nagy művelődéstörténeti áttekintéséből teljesen kimaradt a selmeci könyvtár, holott Kosáry
