Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

I. A bányászat és a kohászat múltjából - Bányászat és kohászat a Felvidéken a magyarok évezrede alatt

Összefoglaló mondatok A Trianonig terjedő évezredes magyar állam idején az ország bányavidékei közül a Felvidék volt az egyetlen, ahol a kezdetektől folyamatos és mindig jelentős bányászat és kohászat folyt. A felvidéki bánya- és kohótermelésnek az alábbi időszakaszok között volt országos gazdasági jelentősége: A felvidéki bánya- és kohótermelés a 19. sz. elejéig döntően járult hozzá az „állami" bevételekhez, laza becsléssel ez a hozzájárulás 15-30 % között mozoghatott. Talán két csúcsot lehetne megjelölni, a 15. századi arany-eldorado korszakot és a 18. századi Selmecbányái ezüsttermelést. A 16. sz. eleji réztermelésről, s az ehhez kapcsolódó igen jelentős ezüsttermelésről tulajdonképpen megbízható adataink sincsenek: ez a hatalmas jövedelem ellenőrizetlenül külföldre vándorolt. (Megjelent: A Felvidék történeti földrajza. Szerk. Frisnyák Sándor. Nyíregyháza, 1998.) - ezüst: - arany: - réz: - kősó: - vas: - kőszén 10-11. századtól 19. sz. közepéig 14-16. sz. 14-16. sz. és 18. sz. 18- 20. sz. 19- 20. sz. 19-20. sz.