Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A Selmeci Műemlékkönyvtárról

A krajnai Idria higanybányászatáról készített rendkívül gondos és mutatós jelentést, amelyet egy selmeci praktikáns állított össze 1768-70-ben. A figurális jelenetekkel élénkített akvarell képeket, leíró és statisztikai íveket korabeli díszes egészbörkötés fogja egybe. 1806-ból származik az ausztriai köszörűkő-készítést háromtucatnyi festett ábrával bemutató folio-méretű kézirat. A művészi színvonalú jelenetek, melyek szakszerű alapossággal kísérik végig a munkafolyamatokat, egyben jókedélyt és munka-szeretetet is sugároznak. Az ischli kősóbányászatról hasonlóan szép, lényegesen nagyobb terjedelmű, kétkötetes kéziratot őriz a könyvtár (1836). Periodikus kiadványok a 18. század végén A 18. század utolsó harmadában a természettudományos kutatás hatalmas méretekben bontakozik ki, s egyben nemzetközivé válik. Megkezdődik a műszaki-technikai ismeretek új, természettudományos alapokra helyezése. Megszületik az egyes szaktudományok igénye egy új típusú, gyors és mozgékony ismerethordozóra, a szakfolyóiratokra. A század közepétől szórványosan jelentkező szakfolyóiratok száma a hetvenes évektől ugrásszerűen emelkedik. (A német nyelvterület kimagaslik: mintegy 300 szakfolyóiratból 200-at, a matematikai, fizikai, kémiai 50 folyóiratból 34-et, a 28 műszaki-technikai folyóiratból pedig 24-et német nyelven adnak ki.) A szakkönyvtár korszerűségének megítélésénél - ettől a korszaktól kezdve - alapvetően figyelembe kell venni folyóirat-állományát. Az induló évfolyamuktól folyamatosan beszerzett periodikus kiadványok egyértelmű bizonyítékai annak, hogy az akadémia és könyvtára benne élt a nemzetközi tudományos életben, s annak legfrissebb eseményeit folyamatosan nyomon követte. (29) Az akadémiai könyvtár 50 periodikus kiadványának megoszlása a 18. század végén: 1 matematikai, 20 kémiai-fizikai, 3 ásványtani, 7 bányászati-kohászati, 9 műszaki-gazdasági, 5 természettudományi, 4 tudományos akadémiai (ezenkívül egy erdészeti kalendárium is található az állományban). Nyelvek szerint: 46 német, 3 francia és 1 angol. A modern tudománytörténeti szakirodalomban a mai értelemben vett periodikus kiadványokkal együtt tárgyalt sorozati kiadványok (serials) és gyűjtemények (collections, Sammlungen) száma: 18. A kémiai-fizikai periodikus kiadványok között találjuk (valamennyit induló évfolyamától) az első kizárólag kémiai tartalmú folyóiratot L. Crell Chemisches Journalját (1778), a francia Annales de Chemie-t (1789; szerkesztői között: Lavoisier, Guyton de Morveau, Berthollet, Fourcroy), J. Beckmann Physikalisch-ökonomische Bibliothekét (1770), C. Gren Journal der Physikjét (1790-1798) és folytatását, az L. W. Gilbert-szerkesztette Annalen der Physiket (1799), amelyek a ma is élő lipcsei Annalen der Physik elődei. Megtaláljuk a mai kémiai-fizikai referáló lapok őseit: Crell, Lichtenberg, Pfingstein (mindhárom 1781-ben indult) és Westrumb (1788) kiadványait. A 18. század végéig a világon 9 (6 német, 2 svéd, 1 francia nyelvű) bányászati-kohászati periodikus kiadvány jelent meg, amelyek - a két svéd kivételével - induló évfolyamuktól kezdve jártak az akadémia könyvtárába. Megemlíthetjük a legelsőt: J. F. Lempének, a freibergi akadémia professzorának Magazin der Bergbaukundéjét (1785), továbbá az említett első nemzetközi bányászati-kohászati társaság folyóiratát, a Bergbaukundét (1789) és az egyetlen ma is élő, 18. századi alapítású bányászati folyóiratot, a francia Journal des Mines-t (1793; ma: Annales des Mines). A korszak jellegzetes technikai-tudományos magazinjai közül a Hamburgische Magazint (1748-tól), a Bernische Magazint (1775-től), a Göttingische Magazint (1780-tól) és a Leipziger Magazint (1786-tól) találjuk az állományban. Az akadémiai kiadványokat a bajor akadémia közleményei (1763-tól), a svéd akadémia közleményeinek (1749-tól) és a párizsi akadémia 1692-