Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A földtan oktatásának kezdete (A földtan oktatása a selmeci bányászati-kohászati iskolában 1735)

9. Az erek dőléséről; 10. Arról, hogy hogyan ülnek egymásra az erek, és hogyan metszik egymást; 11. A főerekről; 12. Az erek főirányáról; 13. Arról, hogy az erek haladási csapásuk irányában akadályba ütköznek; 14. Arról, hogy mi teszi az eret jóhozamúvá; 15. Arról, hogy milyen természetűek a hegységek; 16. Arról, hogy hol lehet ércet bányászni; 17. Arról, hogy mit nevezzünk telepnek; 18. A „FaH"-ról, az érctartalmú hasadékokról valamint ezek tartalmáról; 19. Arról, hogy nemesíti meg egyik ér a másikat; 20. Az erek (telepek), hasadékok és a telérek keveredéséről; 21. A vastagabb erekről; 22. Arról, hogy az erekben a külszíntől milyen mélységben lehet ércet találni; 23. Arról, hogy mely ércek fordulnak elő hosszabb szakaszokon; 24. Arról, hogy mi az érces mélység, és milyen mélységben bányásszák az érceket; 25. Az ércek és fémek hatóerejéről és gyarapodásáról; 26. Az erek rejtekhelyeiről; 27. Az erek kibúvásáról; 28. A toriadékokról; 29. A torlatmosásokról; 30. Arról, hogyan lehet a toriadékok nyomán felfedni az ereket; 31. A varázsvesszőről és a varázsvesszővel való érckeresésről; 32. Arról, hogyan kell az ereket kimérni a varázspálcával; 33. Az elő-, közép-, magas, továbbá az enyhén lankás és meredeken emelkedő hegységekről; 34. A hegység kőzeteiről; 35. Arról, hogy milyen állapotban, és milyen kőzetekben fordulnak elő az ércek; 36. A kutatóvájatokról; 37. Arról, hogy a csapásuk szerint mely ereket tartják a legjobbaknak; 38. Arról, hogy mit kell tenni a kutatóvájatokkal feltárt erekkel; 39. A külszín közelében való ércképződésről; 40. Arról, hogy mit lehet remélni a kutatóvájatokkal felfedett erektől; 41. Arról, hogyan változik az érc minősége a mélység felé; 42. Arról, hogy az érc vegyesen is előfordulhat más fémekkel és kőzetekkel; 43. Arról, hogy milyen természetűek a hegységek és az erek kőzeteik szerint; 44. A kőzet telepeiről. (A földtani fejezet anyagának tömörített fordítását függelékként közöljük.) Az 1735-ben kiadott Instrukció alapján működő bányászati-kohászati iskola nemcsak Ausztria-Magyarországon, hanem világviszonylatban is elsőként oktatott földtani ismereteket. Egykori tanulói közül került ki Chr. T. Delius, a későbbi selmeci professzor, aki nemcsak bányaműveléstanával, hanem földtani értekezéseivel is megörökítette nevét a tudománytörténetben. (16) A bányászati-kohászati iskola negyedszázados úttörő működésével olyan jellegű és mennyiségű oktatási tapasztalatot halmozott fel, melyre alapozva meg lehetett kezdeni a kor