Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A bányaműveléstan oktatása Selmecbányán

Finkey József „Bányatelepek tervezése" című könyve emelendő ki, amely 1918-ban jelent meg Selmecbányán. A bányatelepek tervezése című gyakorlati órákon a hallgatók színvonalas térképek szerkesztésével, ásványvagyon-számítással, tárók, aknák, érc- és szénelőkészítő-művek, külszíni rakodók, pályaudvarok, műhelyek és egyéb szociális létesítmények tervezési kérdéseivel foglalkoztak. Réz Géza tanári működése mellett igen élénk egyéb szakmai tevékenységet is folytatott, amelynek eredményei nyilván az előbbiekre is visszahatottak. Ennek bizonyítéka a nagyszámú külföldi tanulmányútja, amelyek során nemcsak az akkori virágzó galíciai olajbányászatot és az egyéb európai országok legújabb és legjobb bányászati megoldásait tanulmányozta, de eljutott az Amerikai Egyesült Államokba is, amelynek bányászatát egy szakkönyv lefordításával mutatta be a hazai közönségnek. Rendszeresen és sokoldalúan gyarapított szaktudásának azután méltó elismerését jelentette az, hogy 1909-ben a párizsi világkiállításon csoportfelügyelőként, majd ugyanebben az évben a budai vár alatti alagút víztelenítésével, továbbá 1915-ben a marosújvári vízbetöréssel kapcsolatban szakértőként tevékenykedhetett. Réz Géza szakmai és egyéb emberi tevékenységéhez szorosan hozzátartozik az is, hogy több mint tíz évig ellátta a bányászati szak dékáni teendőit, és az 1918-1919-es nehéz időkben elvállalta a rektorságot is. Tevékeny szerepet vállalt a bányaműveléstani, érc- és szénelőkészítéstani tanszéknek az első világháború befejezése után Selmecbányáról történő elköltözésében, majd 1919-1926-ig Sopronban, az új székhelyen és új körülmények között a normális bányászati felsőoktatás továbbvitelében és folyamatos korszerűsítésében. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az 1870-től 1918-ig terjedő korszak nagy tanárai: Litschauer Lajos, Gretzmacher Gyula, Réz Géza a bányaműveléstani-ásványelőkészítési ismeretek oktatását valóban felsőfokon oldották meg és elősegítették tevékenységükkel a bányászati tudományokat, valamint gyakorlatot továbbfejlesztő generációk kinevelését. Ezért méltán lehet büszke rájuk minden ország, intézmény, bányavidék, amelyben tevékenykedtek, s ahol a munkájuknak az eredményei fellelhetők vagy nyomon kísérhetők. Irodalom [1] Litschauer Lajos: A magyar bányászati viszonyokat teljesen felölelő magyar bányamíveléstan. Közreadja ifj. Litschauer Lajos. 1-3. köt. Selmecbánya, 1890-1894. Joerges. 3 db. [2] Bányászati és Kohászati Lapok (a továbbiakban BKL), 1890. 6. p. - Jakóby László: A Bányászati és Kohászati Lapok és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület története. BKL, 75. évf. 1942. 22. sz. 517-530. p. [3] BKL, 1890. 7. p. - Jakóby László: A Bányászati és Kohászati Lapok és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület története. BKL, 75. évf. 1942. 23. sz. 544—552. p. [4] Gretzmacher Gyulának 1873 és 1906 között 29 szakmai publikációja jelent meg: 1 önállóan, 23 a Bányászati és Kohászati Lapokban, 2 a selmeci, a pfibrami és a leobeni bányászati akadémiák által közösen kiadott Berg- und Hüttenmännisches Jahrbuchban, 3 pedig az Österreichische Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesenben. [5] Bányászati és Erdészeti Akadémia irattára 1/1904. elnöki sz. (1904. jan. 20.). [6] Sobó Jenő: Bányászati felsőszakoktatásunk új szervezete. BKL, 37. évf. 22. sz. (1904) 647-669. p. [7] Bányászati és Erdészeti Főiskola irattára 1043/1904. sz. [8] Réz Géza: A bányamérnöki szakkiképzés és főiskolánk bányaműveléstani tanszéke. BKL, 40. évf. 1907. 4. sz. 209-227. p., 5. sz. 273-295. p. (Megjelent: BKL Bányászat, 1984. 57-62. p. - Szlovákul: Banská Stiavnica, 1987.)