Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - Az aknákról

Égalatti nyílását mind a takarító, mind a mászaknának csapók (Fallthüren) fedik, melyek függpadoknak (Hängebänke) neveztetnek, hogy a takarítás körül foglalatoskodó személyek biztosak legyenek a beeséstől. Néha oly eset jöhet közbe, hogy az aknát szükségfes] feltölteni, felnyergelni (aufsatteln). Minekutána t. i. az akna szájához közel egy vadrakhelynek kell helyeztetni, ahová a hegy- vagy vadfaj döntetik; hogy ezen döntés annál könnyebben történhessék, az akna szája nem lehet vízirányban a föld színével: különben a felhalmozandó kődarabok idővel egészen eltemetnék. Ha tehát az aknának kiválasztott hely körül nem találtatik az említett vadrakhelyre megkívántató mélység, ez az aknaszájnak érintett felnyergelésével, felemeltével mesterség által történik, s a körülhalmozott vadfajok közt mindaddig rakatnak egymásra aknafüzetek, míg a szádalat a szükséges magasságot el nem éri. Hasonló nyergelés szükséges a régi aknák munkába vételekor, melyek összeroskadtuk által fent oly tág romüregeket képeztek, hogy azokra az első vagy égalatti füzet (Tagkranz) nem illesztethetik. Azért ilyes elhagyott aknáknak mélyében a legépebb oldalak kerestetnek ki, s azoktól kezdve felfelé az elodult

124 acsolat kiújíttatik, s szádalatjuk az elébbi mód szerint felnyergeltetik. §105. Minden aknára, legyen az nagyobb vagy csekélyebb tekintetű, egy nagyobb vagy kisebb aknaház (Schachthaus), vagy legalább hódé (Hütte) építtetik, hogy az esőtől, hótól sat. biztosíttassék. Ennek nagysága a körülményekhez alkalmaztatik, főképp, ha a takarítás és vízemelés lókosarat (Treibkorb) vagy vízkereket (Premserad) kíván. ~ Elkorhadt, kiüregesedett.