Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - Az ékzet s bányatér ácsolása

hajló: akkor nem szükség[es] egyéb, mint a tetőt kipeckelni. T. i. mind a fekvénybe padlyukak vésetnek, s ezekbe vagy terehfák kö­zé a peckek (Einstriche) oly irányban helyeztetnek, hogy mind a fekvénnyel, mind a függménnyel egyenes szeget képezzenek, s reá­juk aztán fahasábok rakatnak. §88. Feljebb is említem, hogy némely ékzet s bányatér nem csak be­járásra, hanem részint érc- s vadfaj-kitakarításra, részint vízcsapo­lásra is szolgál; az ékzet talpának tehát olyannak kell lenni, hogy mind e három célnak megfeleljen. A takarításra nézve a talpon vé­gig ösvény (Gestängfart) rakatik, melyet, ha a bányavíznek lefolyó nagyobb mennyisége miatt fel kell emelni, dobogónak (Tragwerk, Trettwerk) neveznek. Az említett ösvény egyes deszkákból áll, s ezek, ha az ékzet csupán bejárásra szolgál, egyszerű veresfenyőből is készülhetnek; de ha takarításra céloznak, akkor tartósságuk vé­gett a bányakutyák 99 (Grubenhund) minéműségükhöz alkalmazan­dók. Ha az ékzet talpa száraz, s vagy semmi víz sem foly rajta, vagy csekély mennyiségben: nem szükség[es] az ösvényt felemelni, ha­nem az ösvénydeszkák közbevetlen úgy illeszthetnek reá, hogy minden két deszkának szomszéd vége egy-egy istápfára essék; ahol pedig nincsenek istápfák, ott bizonyos távolságban egymástól pol­cok (Polzen) feszíttetnek keresztbe a talpra. Ellenben oly ékzetek­ben, hol nevezetes mennyiségű vizek csapoltatnak le a bányából, emeltösvény (erhöhete Gestängfahrt) vagy dobogó (Trägwerk, Trettwerk) kívántatik. Ha az ékzet oly kemény kőnemű, hogy minden acsolat nélkül ellehet, elegendők az ösvény alá 5-6 hüvelyknyi polcok. Mind­amellett, hogy a polcok magassága a lefolyó víz mennyiségéhez al­kalmazandó, elegendő mégis erre 2 lábnyi, s csak örökösi ékzetek­ben, hol több víz foly, szokott 3 lábnyi magasság a talptól használ­Facsillék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom