Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről

Ami a heveri munka idejét s bérét illeti, ez kétféle: t. i. a munkás vagy szakmányként (Schichtweise) dolgozik, vagy alku szerint (nach Geding). A bányabeli közönséges szakmány reggeli 4 órától 11-ig tart; a rendkívüli esetekben, úgymint földalji vízáradáskor, roskadáskor s egyéb szünetet nem szenvedő munkában az egész 24 órai idő 3 részre - szakmányra - osztatik 6 vagy 8 óránkint, t. i. reggelire (Morgenschicht), nappalira (Tagschicht) s éjjelire (Nachtschicht). Minden szakmány végeztével a kopogtatón (auf der Klopfe) jel adatik, s a szakmányközti üres óra alatt az előbbi munkásokat frissek váltják fel. Azonban e szakmány szerinti munka jelennen

87 a vettetésre nem használtatik; mert minden hever mellett szüntelen egy felvigyázónak kellene állani, mint aki különben bérének bizonyos volta mellett munkátlan irháján

88 ülne (auf dem Leder sitzen), azaz hevemé: hanem a bányatulajdonos a munkással alkura lép, s ha nemes éren dolgozik, a nyereségnek bizonyos részét munkabérül neki ajánlja, vagy a nemtelen kövezet törésében ölszámra fizeti. Az előbb említett munkanem tehát szakmánymunkának (Schichtarbeit), s maguk a szerinte dolgozó munkások szakmányosoknak (Schichtarbeiter) neveztetnek: a két utóbbi nemű alkudott munkának (labor quantitativus, Gedingarbeit); éspedig ha bizonyos kiváj ott ércmennyiség a munka bére, akkor ércalkunak (Erzkauf, Erzgeding), az ily heverek ércalkv'anyósoknak (Erzhäuer) s bérük ércdíjnak, különben fej alkunak (Hauptgeding, A kopogtató egy, a föakna (Haupt-Schacht) mellé állított harangláb-forma kettős oszlop, mely közt oly deszka függ, amilyennel a huszárok szokták jelenteni az abrakolást. Selmecen a többek között egy ily kopogtató tömlöcül is szolgál, melyet a heverek olvasható felírása szerint maguknak s magukéiknak építették. Azért a bányamesternek e szava: „a kopogtatóra", nem jól hangzik a heverek fülében. [A kopogtató klopacska vagy lármafa néven ismert a mai bányászok körében is.] í7 Jelenleg. í8 Farbőrén. (A farbőr a régi bányászviselet fontos darabja volt: a derékszíjhoz erősítva a munkások deréktáját és alsótestét védte az ütéstől és a súrlódástól.)