Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Második szakasz. Az érckeresésről - Az eredeti keresésről

Minekutána az eléadott utasítás szerint az érnek vonulása ki­kutattatott, s a hegy színén kijeleltetett, akkor valamely pontján a meztelen vagy meztelenített kiharapózásnak egy aknát (Schacht) kell az ér hajlása szerint rajta lemélyezni. A mélyezés közt több ízben teendő tüz- és vízpróba meg fogja mutatni a nemesülésnek nevekedését; s ha netalán ennek semmi nyomai sem volnának: akkor a vonulásnak egy másik pontján kell keresőaknát 68 (Schurf­Schacht) ásni, míg a nemességre nem jut a kereső. Ezen akna általi keresés módja biztosabb az ékzetinél (durch einen Stollen), mert eszerint könnyen messzére csábítva nagy költségbe márthatja ma­gát hasztalan a kereső: ez mégis két esetben javalhatóbb az előbbi­nél: t. i. ha az ér meredek s magas hegyen vonul, és ha az aknaásást földalatti vizek gátolják. §48. Amint az első szakaszban említtetett, vannak erek, melyek ösz­szedarabolt kövekkel vagy kövecsmüvei fedetnek: ilyes eret nehe­zebb feltalálni, főképp, ha a fekvényi s függményi kövezet egyne­mű, s egyedül keresztbe irányzandó ékzettel közeledhet hozzá a szerencsés kereső. Ha az említett szomszéd kövezet különnemű, akkor a hozzájutás könnyebb, s a keresztékzetet ott kell kezdeni, hol a különnemű kövezet egymáshoz látszik közeledni. Azonban e nehézség akkor talál helyt, hol az ér nem csak a hegyháton, hanem az öblökben is takartatik a nevezett kövecsműtől: ami ritkán jő elő a természetben. Kutatóaknát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom