Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről

Az alsó-magyarországi ércmívelésről A nemzet jövendősége szoros kapocsban áll nyelvének fiatal s kifejthető, vagy fejthetetlen s holt létével; s valamint a lelkes embernek, ki nem áll egészen agyagból mint a fazék, legerősb szívösztöne hona előmeneteleért fáradni, úgy nem fog az igazi bölcs holt nyelvhez makacsul ragadni, hanem élő nyelvének s tisztulását s tágulását minden módon eszközleni s előre segitni. Gr. Széchenyi István Valamint teljes örömmel használtam azon körülállást, mely bányavidéki utamban különféle tapasztalásokra kínálta magát; úgy véteknek tartanám hazám előtt annak elhallgatását, amit gazdag kebelében erre nézve különöset és tudni méltót látni, hallani s olvasni alkalmam vala: nem azért ugyan, mintha technikai tekintetben valami új lelemények vagy ideák közrebocsátásával érdemekre törekedném; hanem egyrészt, hogy a nemesércek manipulatióját azokkal is megismertessem, kik ennek szemmellátó tanúi nem lehetvén, mint a törvényhozó testnek s igazságszolgáltatásnak jelen vagy jövendő tagjai, törvénybeli, politikai és statisztikai ismereteikben hiányt kénytelenek szenvedni; másrészt pedig, hogy megcáfoltassék valahára azon balvélemény, mintha bányásznyelven (bergmännische Sprache) magyarul szólni lehetetlen volna. Valóban nem kis merészség tőlem oly tudományokról írni, melyeknek középszerű ismeretük is hosszabb stúdiumot kíván; s magyarul írni arról, aminek tulajdon és csak német bányásznak érthető