Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Negyedik szakasz. Tóépítésről és vízvezetésről

Negyedik szakasz Tóépítésről és vízvezetésről (Teichbau und Wasserleitung) §142. Az előrebocsátottakból ugyan eléggé látható, de a következők­ből még bővebben ki fog tűnni, mennyi vízfolyam szükséges az ércmívelésre. Boldog ama vidék, hol, mint Körmöcön, minden zugból patak csergedez az erőmüvekre; Selmec, a gazdag ércerek­nek bő tanyája, noha jelenképp is dúsan adakozik a munkászatnak, ha elégséges vízfolyammal dicsekedhetnék, maga képes lenne országunkat ellátni nemesércekkel, de amennyivel a természet egy részben megajándékozta, másikban annyit tagada meg tőle. Oly he­lyeken tehát, hol a munkászat folytatására nem elegendő a táji víz­folyam, mesterséggel kell azt vagy távolabbról csatornákon vezet­ni, vagy tavakba összegyűjtve a hó- és esővizet is műkerekekre használni. §143. Első, amire [a] tóépítésben vigyázni kell, egy arra alkalmas fek­vésnek választása. Tónak mindég oly völgy választatik, mely egy gáttal, töltéssel (Damm) elzárathatik; ahol különösen arra kell ügyelni, hogy minél több víz férjen belé, s egyszersmind rövid idő alatt be ne iszapoltassék. Erre nézve a völgy alant a két hegy lábá­nál tág legyen; felfelé szelíden emelkedjék; a helyek színe 189 ne le­gyen kövecses vagy agyagos. 189 Helyek színe: helyszínek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom