Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - Kőépítéssel

Egy terjedt ágazatú bányában, mely százados mívelhetést s nyereséget ígér a birtokosnak, oly körülállás jöhet közbe, hogy valamely fő akna, ékzet, csatorna, rakodó vagy bánytérnek rothasztó anyagzatja az ácsolatot sebesen emészti, ha ezt szüntelen újítgatni akarná, tetemes idő- s költségveszteséget szenvedne, de az is foroghat fenn, hogy a környéken a takarítóaknába szükséges keményfa nem terem, vagy csak igen ritkán: mivel pedig a fenyőfa evégre meg nem felel, tanácsosabb ilyes esetekben efféle bányamüveket tulajdon s a jövendőségnek pótolhatatlan hasznára eleve biztosítani, örökíteni Kőépítéssel (Ausmauern) §121. A kőépítés v. kifalazás kétféle: t. i. száraz vagy mésszel való. Száraz helyeken, vagy ahol a levegőnek friss forgása van, hol következőleg a mészenyv (Malter) kiszáradhat, mésszel mehet véghez az építés: különben csupán szárazon (mit Truckenmauerung). Ezen építésről azt kell általán fogva megjegyezni, hogy a bányákból ontott kövek ritkán alkalmasak reá, mert érces és kovacsos (kieszig)

138 vegyítékük miatt a levegőn elporhanyodnak: legcélirányosabb oly kőnem, mely sima táblákra hasad, főképp a száraz építésben, hol ezeknek faragtatni kell. Nedves müveken mész helyett gipszet igen nagy foganattal lehet használni, mely t. i. a vízben is kőkeménységűvé válik. § 122. Valamint az ácsolást, úgy a kőépítést is a kifalazandó nyílásoknak kőneméhez kell alkalmazni, így p. o. az ékzetekben s bányatéKovacsos = pirites (Kies = pirit németül).