Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Kacskovics Lajos, a földtudományok első akadémikusa (Tóth Álmos)

zünk. Nehezítette dolgunkat, hogy a témába vágó foglalkozások (bányász, kohász stb.) magyar terminológiája akkoriban még kiforratlan volt, ezért német megfelelőjük fordításai sem minden esetben vezetnek nyomra. Összességében azonban elmondható, hogy sikerült a nehéz szöveget a mai olvasó számára is élvezhetővé, érthetővé tenni. Értékes tudománytörténeti újdonságot is találunk a műben. Többször is említi a „Sárospataki Ásványászt", vagyis azt a könyvet, amelyből szakmai, illetve magyar szaknyelvi ismereteinek jórészét szerezte. (Amint Kacskovics egyik lábjegyzetéből is kitűnik, a következő kiadványról van szó: Geley József: Természeti história. 3. rész. Az ásványok országa. Készíttetett a s. pataki reformata human, oskolák számára. Sárospatak, 1811. Nádaskay András, XVI, 199 old.) E könyvre máshol nem leltem hivatkozást a magyar föld- és ásványtani irodalomban. Szépen zengő, a bányászmúlt kutatóinak körében legjobb tudomásom szerint ismeretlen, és a nyelvtörténészek figyelmére is érdemes szervezet-nevet is találunk nála: „ékezeti [tulajdonképpen tárókutató] társaság". („Körmöczi Sigmond György Ékezeti Társaság; Kremnitzer Sigismundi Georgistollner Gewerkschaft; Urburariatus Cremnicziensis Sigismundi Georgi Stollnensis). A könyv egyebekben rengeteg információt nyújt a korabeli bányászati és kohászati technikáról, s mindezek mellett sok szép, nemegyszer csak többedik olvasásra megvilágosuló magyar kifejezést tartalmaz. E műre Hadobás Sándor, a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum igazgatója s jómagam lényegében egyidőben figyeltünk fel. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Bányászattörténeti Bizottságának egyik ülésén a Kacskovicsról és szóban forgó munkájáról szóló előadásom után jelentette be e kiadvány szerkesztője, hogy tervbe vették a napjainkra lényegében elfeledett tanulmány könyv alakban történő újbóli kiadását. A szerző utáni kutakodásom során sikerült rábukkannom leszármazottaira, s megtekinthettem a család sírboltját is. Többek között megtudtam, hogy arcvonásait az utódok által nagy becsben tartott, Barabás Miklós festette portré őrizte meg. Az édesanyja révén