Hubbes Éva: Benkő Ferenc egyetemjárása (Rudabánya, 2004)

Benkő Ferenc (1745- 1816)

csolata volt, akik értékelték és számon tartották őt. így Karl Joseph Eder az, aki elsőként értesíti Benkő Józsefet Benkő Ferenc Magyar Minerologiájának a megjelenéséről.

12 Szebenben való időzése alatt egyébként főleg szászok írnak Albumába: Fichtel, Müller, Lerchenfeld, Filtsch és mások, vagyis az erdélyi szellemi élet németajkú kiválóságai. Az az eddig még nem ismert tény is megbecsültségére utal, hogy a nemcsak Erdélyben, hanem külföldön is tekintélyes történetíró, Benkő József már 1784-ben a befolyásos Teleki Sámuelhez írott levelében a természethistóriát és német nyelvet tanító profeszszornak ajánlotta Benkő Ferencet Marosvásárhelyre.

13 (Ez akkor és ott nem valósulhatott meg.) Nagyszebenből már ismert tudósként „a' N. Enyedi Kollegyomban hivatott Professornak 1790-ben, hogy ne tsak néma betűkkel, hanem elő (!) nyelvel is, legyen a' Természetnek tolmáttsa" — írta Baritz János, egykori tanítványa, majd famulusa.

14 Az egyházfőtanács a Galambos Mihály elhalálozásával megüresedett tanszékre javasolta: „Tiszteletes Benkő uram tanítson Naturalis Históriát, Geographiát, folytassa a Catechizálást és azokon kívül a német nyelvet is ".

1S Katedráját 1790. június 24-én - Nagyenyeden először - magyar beköszöntő beszéddel foglalta el: „E mai nap hát az, a melyen parantsoltatik, hogy mi is egybe kötött erővel Nemzeti született nyelvünket a setétes hajnalból a napfényre kihatolni segítsük, hadd tündökölhessék az is végre, mint szintén más nemzeteknek nyelvek, a ' Boldogságnak egén késő időkig"}

6 Ezek a szavak felvilágosult eszmevilágának fő gondolatai. Kezdetben a természet- és földrajzot, majd 1792-től az ásványtant is magyarul adta elő diákjainak, s a zaklatások, tiltások ellenére is mindvégig kiállt az anyanyelvi oktatás mellett. Továbbra is Baritzot citálva ismerjük meg pedagógiai módszerét: „Tanítása lassú, tsendes, de kedves, tiszta és érthető volt, nem a' nevek' tsupa előhordásából, és a' külömbféle állatok leírásából állott; egybe tudta ő ezzel kötni a ' kedvest, gyönyörűségest és hasznost is; minden előadásában a ' volt a tzélya, hogy használyon, vagy gyönyörködtessen. Füvészi kisétálásai, tanúsággal és kellemetességgel telyesek voltának, 's én is ezeknek köszönöm, a ' Természet ' ezen