Hubbes Éva: Benkő Ferenc egyetemjárása (Rudabánya, 2004)

Benkő Ferenc (1745- 1816) - Az Albumról

AZ ALBUMRÓL A kéziratos album 103x160 mm nagyságú, haránt alakú „könyv". Megtalálásakor már csak a hárombordás gerincborítás volt meg a ma még pontosan keltezhetetlen készítésű „első" (eredeti) bőrkötésből. Az 1990-es évek második felében szakszerű, sötétbarna bőrkötést kapott. A régebbi bekötéskor az oldalszéleket sajnos levágták a könyv testéről, ezért a bejegyzések sok esetben megsérültek. Ebből következtethetően a „könyvecske" egyenetlen nagyságú és lazán összefűzött félívekből állhatott. Kétféle vastagságú és minőségű, többféle vízjeggyel ellátott papír alkotja az albumot. Kivétel a 44. lap, ez ugyanis nem eredetileg bekötött, hanem Benkő Ferenc halála után utólag beragasztott: más a textúrája és 1,5 mm-rel rövidebb is a többinél. Vizsgálódásaim alapján a kétféle papír albumba fűzése - összekeverten - 1781 szeptemberében Göttingában történhetett, addig ugyanis majd' minden beíró - egy kivételével — csak a vastagabb, durvább anyagú papírra írt. Az említett kivétel (a 135. lap) a bécsi Knaustól származó beírás. Ez a finomabb, vékonyabb, de az alján 21, oldalán pedig 4 mm-rel megkurtított papírlapon található, amit így illeszthetett be utólag Göttingában. Ennek datálását és lokalizálását, sőt Knaus nevét is (nem aláírás!) Benkő Ferenc sajátkezűleg vezette a lap versójára. Az Album két számozatlan és 141 ceruzával utólag (napjainkban) számozott lapból áll. Az 1. számozott lap versóján Benkő Ferenc árnyképe látható, a következő a címlap a tulajdonos kézírásával. Az oldalakon összesen 188 bejegyzés található 189 szerzőtől (egy beíró kétszer jelentkezik), ebből 8 a hely megjelölése és keltezés nélkül, ezért nem sorolható be peregrinációjára vagy tevékenységi területére, 2 hely-, 3 pedig keltezés nélküli, egy pedig teljes „anonimitást" élvez. Az utólag beragasztott 44. lapon található 61. bejegyzés kakukktojásnak is tekinthető, hiszen keltezése az 1839.